Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Malajziában betiltották Barney nagy kalandját

Tetszik a cikk?

Öt film, amit különös okok miatt nem engedtek a mozikba egyes országokban.Barney nagy kalandja (Barney’s Great Adventure, 1998): Malajziában tiltották be a premier idején a Barney nagy kalandja című filmet, a döntést pedig azóta sem változtatták meg. Barney egy bíborszínű dinoszaurusz, akiért leginkább az amerikai gyerekek rajonganak.

Malajziában azonban úgy döntöttek, hogy Barney nagy kalandja „nem gyerekeknek való”, ezért betiltották. Azt, hogy mi a probléma a történettel, azóta sem fejtették ki bővebben, és valószínűleg, soha nem fog kiderülni.

King Kong (1933): Finnországban tiltották be 1933 és 1939 között a King Kong című filmet, ugyanis akkoriban túl explicitnek számított. Ugyanezért vágtak ki belőle néhány jelenetet, így például azt, amikor az óriás gorilla rátámad az őslakosok falujára, vagy amikor lehajít egy nőt a magasból, mert az nem Ann. A teljes verziót csak 1938-ban mutatták be.

A skandinávok számára azonban még a cenzúrázott verzió is túl realisztikus és erőszakos volt, ezért Finnországban csak 1939-ben változott meg a döntés. Az rejtély, hogy miért pont akkor, de talán úgy ítélték meg, hogy King Kong legalább egy kis időre ki tudja szakítani az embereket a második világháború miatti nyomasztó légkörből.

Blue Jasmine (2013): Indiában döntöttek úgy 2013-ban, hogy betiltják a Blue Jasmine című filmet, a döntést pedig azóta sem változtatták meg. Az országban 2011 óta igyekeznek visszaszorítani a dohányzást. Ennek érdekében bevezették, hogy amennyiben a mozik olyan filmet vetítenek, amiben valamilyen módon dohányt fogyasztanak, kötelező egy annak veszélyeiről szóló, 30 másodperces rövidfilmet leadni.

Ez a szabály vonatkozott a Woody Allen által rendezett alkotásra is, ám az államnak volt még egy feltétele, méghozzá az, hogy minden dohányzással kapcsolatos jelenetnél fusson egy csík, ami szintén a dohányzás káros mellékhatásaira hívja fel a nézők figyelmét.

Woody Allen erre közölte, hogy a Blue Jasmine-t csak eredeti formában vetíthetik a mozik, vagy sehogy. Az indiai egészségügyi minisztérium könnyen meghozta a döntést, ami értelmében a Blue Jasmine nem kerülhetett a mozik műsorába.

A dohányzással kapcsolatos gyakorlat azóta sem változott. Erre jó példa a Holdfény, ami két és fél percnyi „extra jelenetet kapott” a fentebb említett okoknak köszönhetően.

Avatar (2009): Kínában eleve csak évi harmincöt külföldi filmet mutathatnak be a mozik, ugyanis az ország igyekszik védeni a tradicionális kultúrát. Ennek tudatában elég furcsa, hogy az Avatart két héttel a premier után vették le a műsorról 2009-ben, és ez azóta sem változott.

James Cameron blockbustere két okból jutott erre a sorsra. Az egyik, hogy féltek, hogy az Avatar sikere (akkori árfolyamon harminchétmillió dollár) ellehetetleníti a kínai filmipart. A másik ok, hogy attól tartottak, hogy az emberek követni akarják majd a filmben az erőszakos kilakoltatásuk ellen harcoló, a kultúrájukat megvédeni akaró Na’vik példáját.

Annak érdekében, hogy biztos ne törjön ki forradalom, az Avatar 2D-s verziója helyett Konfuciuszról szóló életrajzi filmet vetítettek a mozik. Az Avatar 3D-s vetítés még egy darabig maradhatott.

District 9 (2009): Nigériában tiltották be 2009-ben a District 9 című filmet, de hamar enyhítettek a döntésen. Neill Blomkamp Dél-Afrikában játszódó, sci-fi alkotása kifejezetten szociális töltetű, ráadásul a fehér kiváltságoknak és képmutatásoknak tartott tükröt a gettókba kényszerített idegenekkel és az állampolgársági problémákkal.

Mindennek tudatában igencsak meglepő, hogy Nigériában azért tiltották be a filmet, mert szerintük túl rasszista. Az akkori információs miniszter, Dora Akunyili közölte, hogy „lesújtó”, hogy a filmben szinte az ország minden lakója gengszter, kannibál vagy prostituált, akik a fehér paramilitáris szervezeteket és az űrlényeket is lenyúlják, a nigériaiaknak pedig elege van ezekből az előítéletekből.

A Sony bocsánatot kért, valamint kijelentette, hogy minden, ami a District 9-ban látható, csak kitaláció, semmiben sem tükrözi a valóságot. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a nigériai kormány megváltoztatta a döntését, és nagyon limitáltan, de forgalmazásba kerülhetett a film.

(Forrás: hu.ign.com)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*