Kevésbé ismert tények a 60 éves színészről.Majdnem kimaradt az általános ismertséget elhozó sorozatból: Amikor az NBC-nél kitalálták, hogy elkészítik A hivatal amerikai változatát, akkor Carell már elfogadta a Come to Papa egyik mellékszerepét, ám azt a sorozatot négy rész után levették a műsorról.

A hivatal producerei a színészt szerették volna BBC sorozat amerikai változatába, de mivel ő nem volt elérhető, ezért mást kértek fel a szerepre, ám a Come to Papa sikertelenségének hála, Carell mégis szerepelhetett A hivatalban, ami általában ismertséget hozott neki.

Színésztanárként ismerte meg későbbi feleségét: Az egyik legrégebb óta működő improvizatív színházi társulat a The Second City improvizatív komédia-vállalkozás, ami Chicagóban, Torontóban és Hollywoodban tart fenn élő színházakat, és már rengeteg A-listás komikus „kiképzőhelyeként” szolgált.

Carell 1987-ben csatlakozott a társulathoz, ahol heti 8 előadásban dolgozott a komikusi tudásán, majd később tanulóból tanárrá vált és improvizációs módszereket oktatott a diákoknak, köztük Nancy Wallsnak, akivel egymásba szerettek, 1995-ben pedig összeházasodtak.

Nem szerepelt a tervei között, hogy színész lesz, jogásznak készült: Carell elmondása szerint csak szórakozásból játszott, és soha nem gondolta úgy, hogy a színészkedés lehet komoly munka. Ő jogi pályára készült, aminek megfelelő tanulmányokat folytatott, így például történelmet tanult.

A szülei azonban rábeszélték, hogy a jog mellett vegyen számításba más lehetőségeket is, például a színészetet, ő pedig hallgatott rájuk. A szülők álláspontja nem volt meglepő, ugyanis Carell édesanyja elárulta, hogy az otthonuk boldog volt, sok nevetést pedig Steve-nek köszönhettek.

Ugyanakkor a színész tagadja, hogy vicces gyerek lett volna, ám az tény, hogy étkezéseknél mindig szórakoztatta a többieket. Egyszer amikor a bátyja áthívta az új barátnőjét vacsorára, akkor Steve földönkívülinek öltözve, fóliával betekerve, motoros bukósisakkal és villódzó fényekkel a fején ült az asztalhoz. Karácsonykor pedig mindig elbújt a szekrényben, hogy megijessze a Jézuskát, vagyis az apját.

Mindezzel Carell célja nem feltétlenül a nevettetés volt, hanem inkább arra volt kíváncsi, hogy milyen az emberek reakciójára az ilyen őrült szituációkban. Ez a kíváncsisága nagy mértékben befolyásolta a későbbi karrierje során.

Középiskolás korában a zenéléssel és a színjátszással foglakozott, méghozzá elég magas szinten, ugyanis játszott az iskolai zenekarban, szerkesztette az iskolai újságot és remek teljesítményt nyújtott a színdarabokban, ami jó érzéssel töltötte el. Mindeközben felfedezte a fény- és hangtechnikát, valamint a díszletépítés titkait is.

Az egyetemen sem vált meg a színészettől, ugyanis a történelem mellé felvette a színész szakot is, majd rájött, hogy ugyan jogi pályára készül, mégis a színház jobban érdekli. Carell dolgozott az egyetemi rádiónak és részt vett a színházi társulatának munkájában is, ami során elkápráztatták az előadások és a turnék.

El kellett köteleznie magát, ám látva, hogy a szülei mennyit dolgoznak azért, hogy nekik mindenük meglegyen, ismét a jog felé fordult. Ugyanakkor kiderült, hogy félreértette a szüleit, mert ők nem arra törekedtek, hogy minél több pénzt keressenek, hanem arra, hogy kiteljesedjenek, és erre akarták motiválni a gyerekeiket is. Amikor Carell ezt megértette, akkor Chicagóba ment néhány hasonló érdeklődésű barátjával, hogy igazi színész váljék belőle, ami sikerült is.

Egy hagyományőrző egyesület tagjaként a fife nevű hangszeren is megtanult játszani: Carell imádja a történelmet, amivel kapcsolatban tanulmányokat is folytatott, valamint tagja egy hagyományőrző egyesületnek, az Acton Minuteman Groupnak, amely azon fáradozik, hogy megismertesse New England gazdag gyarmati örökségét a fiatalokkal. A színész a történelmi hűség kedvéért úgy döntött, hogy megtanul fife-on játszani, ami szerinte a világ egyik legszexibb hangszere.

Egy fiatalkori hokibaleset miatt csípőprotézis műtéten esett át: Carell 12 éves volt, amikor csípősérülést szenvedett jégkorongozás közben. Az orvosa akkor azt tanácsolta neki, hogy addig ne operáltassa meg magát, amíg a sérülés nem látszik meg a járásán. A színész évente kétszer kapott fájdalomcsillapító oltást, majd 2013-ban sántítani kezdett, így eljött a műtét ideje. Bár Carell ismerte az eljárást, mégsem mert belenézni az ilyen témájú videókba. Inkább keresett egy jó orvost, majd jött a műtét.

(Forrás: hu.ign.com)