Ezeket a dolgokat talán még nem tudod a Batmanről

Tetszik a cikk?

Érdekes kulisszatitkokat árultak el a film alkotói az Amerikában kedden megjelent The Art of The Batman című könyvben.Alfred háttértörténete: Az Alfredot alakító Andy Serkis beszélt egy, a filmben szerepet nem kapó, de a képregények alapján nem elképzelhetetlen eredettörténetről, amely szerint a karaktere a brit titkosszolgálatnál szolgált, majd gazdag családok személyi testőreként dolgozott, ami során kapcsolatba került Wayne-ekkel.

Ez a háttér magyarázatot adhat az Alfred és Bruce közti kimértségre és távolságtartásra, hiszen Alfred munkája nem az, hogy Bruce nevelőapja legyen, de megtaníthatja neki, hogy hogyan maradjon életben Gothan bűnös utcáin.

A Wayne-torony: A Batman szakított a régi hagyománnyal, hogy Brucy Wayne főhadiszállása a Wayne birtokon található, ugyanis ebben a filmben egy piszkos, elhagyatott állomás a főhős bázisa a Wayne-torony alatt.

A könyvből kiderül, hogy ez a szándékos változtatás azért történt, hogy a változatosság kedvéért, Bruce Wayne éljen a város központjában. Erről Matt Reeves elmondta, hogy a toronnyal kapcsolatban elsődleges ihletforrás volt a Maysles-testvérek Két nő – egy ház című (1975-ös) dokumentumfilmje, ami egy rejtőzködő anyáról és lányáról szólt, akik egy elhagyatott, öreg New York-i kúriában éltek.

A rendező számára nagyon fontos volt az egykor fényűző épület pusztulása és romlása Bruce karakterének bemutatása szempontjából, hiszen ez azt jelképezte, hogy őt többé nem érdekli a család történelmi tradíciója.

Gotham mint virtuális valóság: A Batmanben egy hanyatló metropoliszként jelenik meg Gotham City, amit olyan amerikai városokból állítottak össze, mint New York, Pittsburgh és Chicago, valamint az Egyesült Királyságban található London és Liverpool.

A filmben megjelenő városképek többségét digitális effektekkel hozták létre, ami amiatt Reeves és csapata kreatív megoldásokkal oldotta meg a díszletek megépítését, hogy Gotham valóságos, kézzelfogható helynek tűnjön a filmvásznon.

A könyvből kiderül, hogy Reeves és a stábja jelentős mértékben kihasználta a legújabb technológiákat Gotham megalkotására. A hagyományos storyboardok mellett James Chinlund látványtervező sokszor virtuális díszleteket is készített, amiket a rendező és Greig Fraser vezető operatőr VR-szemüveggel járhatott be a felvételek megtervezésekor.

Emellett a csapat nagy mértékben hagyatkozott a The Mandalorianban is használt új technológiára, a „LED volume capture”-re, aminek lényege az, hogy a színészeket nemcsak zöld háttér előtt vették fel, hanem egy fényeket, árnyakat és különféle környezeti elemeket komplex módon szimuláló nagy LED-fal előtt. Ez a módszer lehetővé tette, hogy Gotham City valóságosabbnak tűnjön.

Négy Batmobil: A The Art of The Batman című könyvben egy teljes fejezet található az új Batmobilról. Ebből kiderül, hogy az impozáns izomautó tervezésében komoly hangsúlyt kapott, hogy kellően hétköznapinak tűnjön, méghozzá azért, hogy Batman ne keltsen feltűnést, ha csak szeretne kocsikázni egyet a városban.

A filmhez összesen négy Batmobil készült. Ezek közül hármat egy izomautótól elvárt mennyiségű lóerő hajt, de a negyedik elektromos autó. A környezetbarát Batmobilt azokhoz a jelenetekhez használták, amelyekbe később speciális effekteket használtak, hogy ne okozzon problémát a zajos motor.

Rébusz hétköznapi álarca: Nem Batman az egyetlen, akinek felszerelését valódi katonai eszközök inspirálták, ugyanis ugyanilyen a Paul Dano által alakított Rébusz is, aki egy hétköznapi könyvvizsgálóként, kevés pénzből kezdi terrorizálni az egész várost.

Rébusz álarcához elég átlagos tárgyakat használtak fel. A jelmeztervezők az eBay-en találtak egy téli harci maszkot, majd abból és más, az Egyesült Államokból és Németországból szerzett katonai eszközökből alakították ki a korábbi Rébusz-ábrázolásoktól sokban eltérő, nem túl kirívó öltözéket.

A Batman Carmine Falcone-ját igazi bűnözők ihlették: A Batman nem a már ismert módon ábrázolja Gotham nagy hatalommal bíró bűnvezérét, Carmine Falcone-t, akiről a film végén kiderült, hogy úgy vált a város urává, hogy segített a rendőrségnek lecsukni a riválisát, Sal Maronit.

Ezt a megoldást több valódi bűnöző életútja ihlette. James Chinlund látványtervező kifejtette a könyvben, hogy az igazi ihletforrás az 1981-ben, 92 évesen elhunyt Robert Moses volt, aki New York városának több, korrupt bizottságát vezette, így például a Robert F. Kennedy híd építését végző Triborough Commissiont.

(Forrás: hu.ign.com)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*