Minden, amit tudni érdemes a 30 éves alkotásról!Thomas Harris az 1981-es Vörös sárkány folytatásaként írta meg A bárányok hallgatnak című könyvét. A regény jogait az Orion Pictures szerezte meg, méghozzá a könyv megjelenése előtt, majd a kor egyik legnagyobb sztárjával, Gene Hackmannel álltak neki a filmváltozatnak. Hackman számára igazán különlegesnek indult a projekt, mert úgy tervezte, hogy ez lesz a rendezői bemutatkozása, ám abból végül nem lett semmi.
Az Orion Pictures azonban úgy ítélte meg, hogy még van remény, ezért a cég egyik társalapítója, Mike Medavoy azt mondta a forgatókönyv felénél tartó Ted Tallynek, hogy folytassa a munkát, mert megoldják a pénzügyi gondokat és új rendezőt is találnak. Nem is kellett hozzá sok idő, a projekthez csatlakozott Jonathan Demme.
Bár Demme nem bánta, hogy a Clarice Starling szerepére eredetileg kiszemelt Michelle Pfeiffer 34 évesen kissé túlkoros az akadémiáról frissen kikerült ügynöknő szerepére, mégis a színésznő nem vállalta a munkát, ugyanis ahogy Hackmann, úgy ő is túl sötétnek találta a film hangulatát.
Pfeiffer helyére Meg Ryant nézte ki a rendező, de neki sem tetszett a fim tematikája, úgyhogy nemet mondott. Ekkor került szóba Laura Dern neve, ám őt az Oriannál nem tartották elég híresnek ahhoz, hogy megkapja a szerepet.
Dern után került képbe Jodie Foster, aki lobbizott is Clarice eljátszásáért, méghozzá azért, mert úgy érezte, hogy a korábbi élettapasztalatai segíteni fognak neki, ugyanis a Taxisofőr után zaklatták, fenyegették, ami miatt kétszer is az FBI védelmére szorult.
Dr. Hannibal Lecter szerepére egy igazi sztárt szemelt ki a rendező, ám Sean Connery nem fogadta el a felkérést, mert egyenesen visszataszítónak találta a forgatókönyvet. Connery után Al Pacino, Robert De Niro és Daniel Day-Lewis neve is szóba került, de végül Anthony Hopkins kapta meg lehetőséget, méghozzá annak ellenére, hogy a készítők szerint a színészben nincs meg az a box office-potenciál, ami bevonzaná a nézőket a mozikba.
Jack Crawford szerepét Scott Glenn kapta, ő pedig olyannyira komolyan vette a felkészülést, hogy arra is hajlandó volt, hogy meghallgassa Lawrence Bittaker és Roy Norris sorozatgyilkosok hangfelvételeit, amelyeket akkor készítettek, amikor megkínoztak és megerőszakoltak egy 16 éves lányt, akit halloweenkor raboltak el San Fernando Valley tengerparti részéről. A színészt ez annyira megrázta, hogy annak hatására megváltozott az addigi liberális nézete a halálbüntetés eltörléséről.
De nemcsak Crawford vette komolyan a felkészülést, hanem az FBI munkáját tisztelő Foster is, aki a már említett élettapasztalatai miatt is fontosnak érezte, hogy a lehető leghitelesebben alakítsa a fiatal ügynöknőt.
Természetesen Hopkins is komolyan vette az előkészületeket. Ő a bűnügyi aktákba ásta bele magát, valamint börtönökben és bírósági tárgyalásokon tett látogatásokat. Arra is sok energiát fordított, hogy minél félelmetesebbnek tűnjön Hannibal Lecter szerepében.
A film másik sorozatgyilkosát, Buffalo Billt alakító Ted Levine is átlényegült a szerep kedvéért, amihez olyan sorozatgyilkosokat vegyített egymással, mint például Ed Geint, Gary Heidnik. A színész emellett transzvesztita bárokba látogatott, és olyan rocksztárok kinézetéből merített ihletet, mint például David Bowie.
A forgatás hangulata teljes ellentétben állt azzal, ami a filmen visszaköszön, ugyanis a stáb lényegében mindenből viccet csinált. A filmet végül 1991. február 14-én mutatták be az amerikai mozikban, bár aligha nevezhető romantikus Valentin-napi alkotásnak. A bárányok hallgatnak az első hosszú hétvégéjén 14 millió dolláros bevétellel szerezte meg az első helyet, majd világszinten 273 millió dollárt kaszált, amivel az év ötödik legjobban teljesítő filmje lett.
A 64. Oscar-gálán A bárányok hallgatnak lett a legjobb film, de további négy fontos kategóriában is sikerült elhoznia az aranyszobrot, így ez az alkotás lett a filmtörténelem harmadik (és eddig utolsó) olyan filmje, ami mind az öt „király” kategóriában (film, rendezés, forgatókönyv, férfi és női főszereplő) elnyerte az Oscart.
(Forrás: hu.ign.com)
Legutóbbi hozzászólások