Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

A gyávaság kérdését taglalja A dicsőség ösvényei

Tetszik a cikk?

A filmtörténelem legjobb I. világháborús alkotásai.A dicsőség ösvényei (Paths of Glory, 1957): Stanley Kubrick 1957-es filmje, ami a francia fronton játszódik, azt a kérdést teszi fel, hogy mit jelent gyávának lenni. A dicsőség ösvényei főszereplője egy nagyravágyó tábornok, aki bármire képes az előrejutásért, így egy lehetetlen feladatra is vállalkozik.

A katonái azonban a biztos halálba és kudarcba indulnak harcolni, aminek vége a csúfos visszavonulás. Ezt követően a csatában részvevő három század kijelöl egy-egy embert, akiket egy előre eldöntött perben halálra ítélnek, és akiket a védőügyvédjük, a Kirk Douglas által alakított ezredes, próbál megmenteni.

Bár a történet egyszerűen hangzik, mégis Kubrick nagyszerűen bontja ki a szálakat, miközben zseniálisan mutatja be a helyzet abszurditását, és úgy ismerteti meg a magasabb tisztek elborult, emberek sorsával semmit sem törődő gondolkodásmódját, hogy attól a néző keze biztos ökölbe szorul.

Fegyverszünet karácsonyra (Joyeux Noël, 2005): Igaz történet inspirálta a Fegyverszünet karácsonyra című, francia filmet, amiben a fonton egymással harcoló francia-skót és német katonák némi karácsonyi éneklés és skótdudálás után úgy döntenek, hogy szentestére leteszik a fegyvert.

Egy kicsit később bemutatkoznak egymásnak, majd csokoládéval és pezsgővel kínálják egymást, ha már mind ott vannak a senkiföldjén. Ezt követően végigülnek egy misét, aztán megegyeznek, hogy másnap mindenki tisztességesen eltemeti a két lövészárok között elesett katonákat. Később kicsit fociznak, kártyáznak, beszélgetnek, aztán valahogy már senkinek sincs kedve harcolni az ellenséggel, ugyanis ezek a katonák már nem az ellenséget látják egymásban.

Arra rengetegféleképpen rá lehet világítani, hogy mennyire értelmetlen a háborúskodás, de az biztos hogy a legjobb módszer az, ha bemutatják, hogy az ellenség is csak ember, és ez az, amiben a Fegyverszünet karácsonyra a legjobb.

A nagy ábránd (La grande illusion, 1937): A francia filmművészet egyik kiemelkedő alakja Pierre-Auguste Renoir, akinek apja a híres festő, Jean Renoir volt. A rendező az egyik legszebb háborús filmet készítette el, méghozzá úgy, hogy A nagy ábrándban egy percet sem szerepel a háború.

A történet középpontjában két francia repülős tiszt áll, akiket a németek foglyul ejtettek. A film az ő szökési kísérleteiről és a hadifoglyok életéről szól. Az alkotás talán túlságosan is rózsaszín. Ezt bizonyítja például az, hogy a nemesi családból származó német tiszt pazar lakomával vendégeli meg a bevetésen az égről lelőtt francia tiszteket, aztán a hadifoglyok börtöneként használt kastélyban, már-már paródiába illően, játssza az úriembert.

Ugyanakkor éppen ezért annyira jó A nagy ábránd, hiszen úgy mutatja be az első világháborút, ahogy azt valószínűleg soha senki nem láthatta. Vagyis egy olyan világról szól, ahol mindenki nagyon sajnálja, ami történik, de teszi, amit tennie kell, még akkor is, ha olyan emberre kell fegyvert fognia, akire nem akar.

Nyugaton a helyzet változatlan (All Quiet on the Western Front, 1930): Az Erich Maria Remarque regénye alapján készült film a ritkábban látott német oldalt mutatja be. A Nyugaton a helyzet változatlan főszerepében egy csapat naiv fiatal áll, akik a nacionalista tanáruk buzdítására önként vetik bele magukat a háborúba, hogy aztán a saját bőrükön tapasztalják meg, hogy a katonák élete egyáltalán nem szép és jó, hiszen rossz életkörülmények, éhezés, kialvatlanság, a haláltól való állandó rettegés vár mindenkire, aki úgy dönt, hogy fegyvert ragad.

A pokol angyalai (Hell’s Angels, 1930): Habár a Howard Hughes által rendezett film története nem a legeredetibb, mégis helye van a listán, ami leginkább az alkotás első felében látható léghajós jelenetnek, és a végén lezajló, más filmekben aligha látható, légi csatának köszönhető.

A pokol angyalai esetében azt is meg kell jegyezni, hogy mivel az 1920-as években forgatták, így a benne látható bonyolult, sok gép felhasználásával koreografált jelenetek mind igaziak.

(Forrás: hu.ign.com)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*