Hát sztori, ami megfelel a rendező, Matt Reeves elképzeléseinek.thumbA 2021. június 25-én érkező The Batman rendezője, Matt Reeves elárulta, hogy az eddigi Batman-filmekkel ellentétben, az ő alkotásában nagyobb szerepet kapnak a főhős detektívképességeinek, több lesz a gonosztevő és a noir hatás.

A Baglyok Bírósága (The Court of Owls): Ez a történet azért lehetne a készülő film alapja, mert itt nagy hangsúlyt kap Batman detektívmunkája, hiszen arról van szó, hogy a sötét lovag a lehető legtöbbet szeretné kideríteni a titkos társaságról, és arról, hogy hogyan befolyásolhatták az ő életét. A Baglyok és Batman közti konfliktus idővel személyes fordulatot vesz, a főellenség kiléte pedig egy olyan személy, amilyen még egyik Batman-mozifilmben sem láthattak a nézők.

Hosszú Halloween (The Long Halloween): A Jeph Loeb által megírt Batman-sorozat tele van gonosztevőkkel, Gotham bemutatása pedig a noirt idézi. Az olvasók a Hosszú Halloweenben találkozhattak az Ünnep nevű sorozatgyilkossal, aki minden fontosabb ünnepnapon megöl valakit.

A Hosszú Halloween azért is remek alapanyag, mert ebben Batman még azon dolgozik, hogy megtalálja a helyét, miközben próbálja feldolgozni a gothami állapotokat.

Gothic: Ebben a sztoriban a főgonosz Mr. Whisper, egy látszólag természetfeletti képességekkel rendelkező gyilkos, aki a gothami maffiózókat jelölte ki célpontként. A gyilkost megállítani akaró Batman kénytelen azokat a bűnözőket megvédeni, akiket ő is megvet. A történet akkor vesz érdekes fordulatot, amikor kiderült, hogy amikor Batman gyetek volt, akkor egy bentlakásos iskolában már találkozott Mr. Whisperrel.

A Gothic cselekménye Batman gyerekkori traumáival foglalkozik, tehát a rendező olyan intim, személyes filmet forgathatna belőle, amilyet csak szeretne, ráadásul ez a képregény tele van noir elemekkel.

City of Crime: Batman az eddigi legkomplikáltabb, legzavarosabb nyomozásába kezd. A City of Crime-ban felbukkan több ismert ellenfél is, de a képregény mégis inkább Batman lelki világára koncentrál, valamint arra, hogy a társadalmi egyenlőtlenség hogyan teszi tönkre Gothamet.

The Black Mirror: Batman olyan kereskedőket üldöz, akik a gothami gonosztevőktől származó tárgyakat igyekeznek eladni a feketepiacon. A másik szálon a Gordon-családot leköti az ifjabb James Gordon hazatérése.

Az utóbbi cselekmény azért érdekes, mert valójában egy elfeledett karakterről van szó, aki a Batman: Az első év című képregényben kisfiúként szerepelt, a The Black Mirrorban viszont olyan szociopataként tér vissza, amilyet csak Gotham képes csinálni az emberből.

Habár ebben a képregényben Robin, Dick Grayson ölti magára Batman alakját, mégis könnyű átírni a történetet, hogy Bruce Wayne kanyarítsa magára a fekete köpenyt. Ugyanakkor az is érdekes csavar lenne, ha a rendező Dicket választaná Batman szerepére.

Hush: Az egyik legjelentősebb modern Batman-történet tele van hősökkel, gonosztevőkkel és rejtélyes gyilkossági üggyel. Ha valaha készül egy olyan képregényfilm, amiben Batman összecsap Jokerrel, Gyilkos Krokkal, Méregcsókkal és Ra’s al Ghullal, akkor ahhoz ezt a történetet kellene felhasználni.

The Case of the Chemical Syndicate: A történet kiindulópontja egy rejtélyes gyilkosság, amiben az áldozat egy leszúrt férfi, a gyilkossághoz használt késen pedig az elhunyt fiának ujjlenyomatait találják. A még újonc Batman nyomozásba kezd, hamarosan pedig talál három gyanúsítottat, akik mind az Apex Chemical Corporation nevű cégnek dolgoznak.

Igaz, hogy a történet nem elég erős egy mozifilmhez, de érdekes lenne, ha Reeves felhasználná a legelős Batman-képregényt, ami tényleg a sötét lovag detektívmunkájáról szólt, és nem egy újabb szupergonosz legyőzéséről.

(Forrás: hu.ign.com)