A mokka, a latte, vagy inkább egy jó erős eszpresszó az, amit elkortyolgatunk, ha koffeinre van szükségünk?
A kávé előtt nincs élet! Igazi kávérajongóként legalábbis így vélekedünk, hiszen csak azért vagyunk képesek reggel kimászni az ágyból, mert tudjuk, hogy a konyhában vár az imádott koffeinadagunk.

S, eddig tart az, ami közös bennünk, mert az már egyénfüggő, hogy pontosan milyen is az a koffeinadag, amit ennyire szeretünk. Fekete? Mokka? Esetleg teljesen mindegy, csak gyorsan ledönthessük a torkunkon?

Legyen bármelyik is, az biztos, hogy valamit elmond rólunk! Lássuk, hogy mit is!

Mokka: Nem is szeretjük a kávét! Valójában csak azért isszuk, mert úgy érezzük, hogy felnőttként ezt várja el tőlünk a társadalom. Mivel nem tehetjük meg, hogy ne kávézzunk, ezért megtaláltuk a tökéletes kompromisszumot, és csokoládéval ízesítjük a feketét.

Levonhatjuk, tehát a következtetést, hogy képesek vagyunk feladni önmagunkat, hogy megfeleljünk mások elvárásainak, ami örök hiba!

Eszpresszó: Most költöttünk el egy kiadós ebédet, amit szeretnénk leöblíteni egy feketével, mert ez olyan olaszos. Nem cifrázzuk a kávét, mert az annál jobb, minél kesernyésebb. Arra azért ne vetemedjük, hogy beleöntjük az ingyen cukrot, mert az egészet tönkretennénk!

Dupla eszpresszó: Nincs időnk megállni! Tele a kezünk aktákkal, a hónunkhoz szorítjuk a táskánkat, de arra szakítunk időt, hogy a kezünkben gőzölögjön a dupla eszpresszó, amiből kettő még rendben van egy nap, de a harmadiknál be kell látnunk a függőségünket, és azt, hogy lemondhatunk az alvásról!

Sovány latte: Vagy vezetők vagyunk, vagy követők. Ha vezetők, akkor nincs egy lapos cipőnk, mindig a hajunkban a napszemüveg, és márkás táskát hordunk, tehát igazi sznobként éljük az életünket. Ha követők vagyunk, akkor meg akarunk felelni a főnökünknek, barátainknak, rokonunknak, ezért utánozzuk.

Szója latte: Ha nem laktózérzékenyek vagyunk, akkor már öt napja diétázunk, és azt hisszük, hogy a szója latte nem teszi tönkre a koplalást. Az is lehet, hogy valami ijesztőt olvastunk a tejről, és most nem merünk inni.

Mandulatejes latte: Szintén a fogyókúra megszállottjai vagyunk. Valószínűleg hatféle gabonát eszünk, a szénhidrát szótól sikítunk, és avokádót rágcsálunk napközben. Mindemellett tudjuk, hogy a szója gyakran génmanipulált, tehát nem fertőzhetjük magunkat azzal. Úgy érezzük, ha kávét akarunk, akkor ez az egyetlen megoldás, de ezt is csak az edzőterem felé kortyolgatjuk, hiszen más hobbink nincs.

Csak valamilyen kávé: Nem érdekel minket, hogy milyen kávéspecialitások vannak, csak egy egyszerű kávét kérünk. Nem is értjük, hogy ki talált fel ennyifélét, és minek! Ha pultos akár csak annyit mer kérdezni, hogy édesítővel, fehér- vagy barnacukorral kérjük, akkor a szemünkkel nyársaljuk fel. Kissé antiszociális viselkedésre utal ez a hozzáállás.

Karamellás frappucsínó tejszínhabbal: Szörnyű napunk van, és úgy érezzük, hogy ezen már semmi sem javíthat, ezért a cukortól várjuk a boldogságot. Betérünk a kedvenc kávézónkba, megrendeljük a legbrutálisabb kávét, ami csak van, s még megspékeljük egy szelet csokitortátával, minden mindegy alapon.

(Forrás: bien.hu)