Hogyan ünnepelnek a különböző országokban?

Ausztrália: Ausztráliában nem jön a húsvéti nyuszi, mert a legtöbb államban hivatalosan nem tartható nyúl. Csak a bűvészek és az iskolák tarthatnak nyulat, ha van erre engedélyük, ezért Ausztráliában az erszényes nyulat nevezték húsvéti nyuszinak.

Dánia: A nyers tojást dobnak át a ház felett a dánok. Fontos, hogy a másik oldalon a fűben landoljon a tojás, aminek nem szabad összetörnie.

Egy másik dán szokás a tojásfaállítás, ami eléggé új hagyomány. Ebben nincs semmi őrült, mert inkább kreatívak és mutatósak a kifújt, kifestett tojásokkal és szalagokkal feldíszített faágak.

Anglia: Angliában él az a legenda, amely szerint húsvét környékén egy özvegyasszony fia elment, hogy szerencsét próbáljon, ám soha ment haza. Az asszony reménykedett, hogy egyszer beállít a fia, ezért minden évben nagypénteken egy forró zsemlét akasztott ki a ház gerendájára, hátha a fia hazatalál és megéhezik.

Az asszony tiszteletére kocsmát nyitottak a régi ház helyén, és itt akasztják ki minden nagypénteken a forró zsemlét, hátha megérkezik a fiú, aki még egy sört is kaphat.

Portugália: Portugáliában szokás, hogy a húsvéti körmenet végén a pap mandulával dobálja meg a szertartásban résztvevőket. Erre azért van szükség, mert a portugálok szerint a manduladobálás jelképezi a gyarapodást és a termékenységet. Szintén portugál szokás, hogy Nagyszombaton Júdás árulására emlékeznek, ezért felakasztanak egy bábut egy fára, majd elégetik azt.

Görögország: A görögök húsvéti szokása, hogy a böjti időszakot a tiszta hétfővel kezdik. Ezen a napon kitakarítják a házát, a gyerekek pedig hétlábú papírbabát eszkábálnak. Ebből lesz a böjtasszony, akinek a hét lába a böjt hét hetét szimbolizálja. A görögök minden héten letépik a baba egyik lábát.

Németország: A németországi Luegde városban rendezik meg a látványos fesztivált. A húsvéti eseményen, sötétedés után, a helyiek hat lángoló szalmakereket gurítanak le az Osterberg tetejéről az Emmer folyó völgyébe. Ez valójában egy télbúcsúztató szokás, ahol a lángoló szalmakerék a tavaszt jelképezi.

Csehország: Csehországban nem locsolkodnak a fiúk, hanem húsvét hétfőjén fogják a vesszőből font húsvéti korbácsot, amivel ellátogatnak a lányokhoz, hogy megcsapkodják őket. Habár ez elméletileg szimbolikus, mégis akadnak legények, akik a lányok lába közé csapnak.

Belgium: Belgiumban minden húsvétkor megtartják a tojásvásárt, ahol Tojásherceg és Tojáshercegnő választást tartanak. A húsvét hétfőjén tojásfogó játékot is játszanak, ami úgy néz ki, hogy a belgák a helység jelképét képviselő tojással célozzák meg a templom harangját.

A templom ablakából apró ernyőkre függesztett óriás papírtojásokat engednek ki, hogy a játékosok azokat találják el az igazi tojással. A játék célja az, hogy valaki megszerezze az „aranytojást”. Aki győz, az pénzt is kap.

Oroszország: Oroszországban él az a húsvéti szokás, amely szerint az oroszok háromszor megcsókolják egymást a feltámadás ünnepén. A csók lehet puszi is, mert a lényeg az, hogy arcra menjen. Az oroszok húsvéti tojása általában tele van emberábrázolásokkal, hiszen még Jézust is ábrázolhatják az ünnepi holmik.

(Forrás: noiportal.hu)