Ismerjünk meg néhány őrült szokást a nagy világból!húsvétHazánkban a húsvét arról szól, hogy sonkát sütünk, tojást festünk, édességgel, esetleg apró ajándékkal lepjük meg egymást, majd húsvét hétfőjén a lányok várják a legényeket, akik verssel és kölnivel indulnak locsolkodni, amiért cserébe piros tojást kapnak.

A világ más népei azonban más húsvéti hagyományok szerint ünnepel, ezek között pedig akad néhány igazán furcsa is.

Húsvéti csók: Oroszországban háromszor megcsókolják egymást az oroszok a feltámadás ünnepén. A csók lehet puszi is, mert a lényeg az, hogy arcra menjen. Az oroszok húsvéti tojása tele van emberábrázolásokkal, mert Jézus ábrázolása is megengedett az ünnepi holmikon.

Tüzes húsvét: A németországi Luegde városban látványos fesztivált rendeznek húsvétkor. Az esemény sötétedés után veszi kezdetét, ugyanis a helyiek hat lángoló szalmakereket gurítanak le az Osterberg tetejéről az Emmer folyó völgyébe. Ez valójában egy télbúcsúztató szokás. A lángoló szalmakerék a tavaszt jelképezi.

Tojásdobálás: Dániában nyers tojást dobnak át a ház felett. Fontos, hogy a másik oldalon a fűben landoljon a tojás, ami nem törhet össze. Egy másik dán szokás a tojásfaállítás, ami új hagyomány. Ebben nincs semmi őrült, mert a dánok kifújt, kifestett tojásokkal és szalagokkal díszítik fel a faágakat, amik nagyon szépek és kreatívak.

Az akasztott zsemle: Angliában él az a legenda, amely szerint húsvét környékén egy özvegyasszony fia elment, hogy szerencsét próbáljon, de soha nem tért haza. Az asszony nem törődött bele a fia elvesztésébe, ezért minden év nagypéntekjén egy forró zsemlét akasztott ki a ház gerendájára, hátha a fia hazatalál és megéhezik.

Az asszony tiszteletére kocsmát nyitottak a régi ház helyén, és itt akasztják ki minden nagypénteken a forró zsemlét, hátha végre megérkezik a fiú, aki még egy sört is kaphat a zsemle mellé.

Nyúltalanul: Ausztráliában a legtöbb államban hivatalosan nem tartható a nyúl. Ez alól csak a bűvészek és az iskolák kivételek, ha van erre engedélyük, ezért Ausztráliában az erszényes nyúl avanzsált húsvéti nyuszivá.

Manduladobálás: Portugáliában a húsvéti körmenet végén a pap mandulával dobálja meg a szertartásban résztvevőket, mert ez jelképezi a gyarapodást és a termékenységet. Szintén portugál szokás, hogy nagyszombaton Júdás árulására emlékeznek úgy, hogy felakasztanak egy bábut egy fára, majd elégetik azt.

Húsvéton nincs húsvét: A Húsvét-szigeteken nem ünneplik a húsvétot. Ennek oka az lehet, hogy a szigetet mindig is pogányok lakták. Hogy akkor miért Húsvét-szigetek? Azért, mert húsvét vasárnapján fedezte fel a területet egy arra hajózó holland admirális.

Böjtasszony: A görögök a böjti időszakot a tiszta hétfővel kezdik. Ekkor kitakarítják a házát, a gyerekek pedig hétlábú papírbabát eszkábálnak, aminek minden héten letépik az egyik lábát.

Korbácsolás: Csehországban húsvét hétfőn a legények fogják a vesszőből font húsvéti korbácsot, amivel ellátogatnak a lányokhoz, hogy megcsapkodják őket. Habár ez elméletileg szimbolikus, mégis akadnak, akik a lányok lába közé csapnak.

Tojásherceg és Tojáshercegnő: Belgiumban minden húsvétkor megtartják a tojásvásárt, ahol megválasztják a Tojásherceget és Tojáshercegnőt. A húsvét hétfőjén tojásfogó játékot is játszanak, ami arról szól, hogy a belgák a helység jelképét képviselő tojással célozzák meg a templom harangját.

A templom ablakából apró ernyőkre függesztett óriás papírtojásokat engednek ki, hogy a játékosok azokat találják el az igazi tojással. A játék célja az, hogy valaki megszerezze az „aranytojást”, amiért pénzjutalom jár.

(Forrás: noiportal.hu)