Ma már hiába keresnéd a versenyszámok között a művészetet, a pisztolypárbajt vagy a kötélhúzást.

Művészetek: A modern olimpia atyja, Pierre de Coubertin tervei alapján próbálták felvenni a művészeteket a versenyszámok sorába. 1912-től 1948-ig öt művészeti ágban, az építészetben, irodalomban, zenében, szobrászatban és a festészetben osztottak ki érmet.

A művészeti versenyek megrendezése a kezdetektől nyögvenyelősen ment. Először annak a feltételnek kellett megfelelni, hogy az alkotásokat a sportnak kell ihletnie, és azokat csak az olimpián szabad először bemutatni. Ezeket a műveket általában egy nagy kiállításon mutatták be, miközben zajlottak a sportszámok.

A zene kategóriát megnehezítette, hogy az alkotásokat papíron kellett benyújtani a zsűrinek, aminek tagjai kénytelenek voltak úgy megítélni a művet, hogy azt nem hallották. Az irodalmi pályázat esetében bármilyen nyelven írhatták az alkotást, de arról készíteni kellett egy angol vagy francia fordítást vagy összefoglalót, hogy a zsűri megértse a szöveget.

Pisztolypárbaj: Az 1908-as londoni olimpia volt az egyetlen, amelyen pisztolypárbajt rendeztek. Ez azonban nem úgy zajlott, mint a filmekben, ugyanis a védőmaszkot és egyenruhát viselő játékosok viaszból készült golyókkal lőttek egymásra.

Az indulók két számban versenyeztek, 20 és 30 méteres távolságból kellett eltalálniuk egymást. A pisztolypárbajt azonban később nem ismerték el hivatalos olimpiai versenyszámként. Ennek oka az volt, hogy szervezetlen viszonyok között rendezték meg a versenyszámot, és sokszor az olimpiával párhuzamosan rendezett bemutatók keretében zajlott le.

Hőlégballon: Az 1900-as párizsi olimpián rendezték meg a hőlégballon versenyt, amelyen az számított, hogy a pilóták milyen magasra, milyen messzire és milyen sokáig utaznak a hőlégballonjukkal, és mennyire pontosan landolnak a meghatározott leszállópontra.

Helyből magasugrás: 1900-tól 1912-ig volt az olimpia hivatalos versenyszáma a helyből magasugrás. Minden ugyanúgy zajlott, ahogy a mai magasugrás versenyszámban, a különbség csupán annyi volt, hogy régen nem nekifutásból ugrották át a lécet a versenyzők, hanem helyből, páros lábbal próbálták meg.

Távolra csobbanás: Az 1904-es Saint Louis-i olimpián rendezték meg a távolról csobbanás versenyszámot, ami egy víz alatti búvárverseny volt. A versenyzők helyből ugrottak bele a medencébe, majd az figyelték, hogy milyen messzire jutnak el egy perc alatt mozdulatlanul a víz alatt. Akinek a feje kibukkant a vízből, annak csak addig mérték a távolságot.

Galamblövészet: Az 1900-ban megrendezett párizsi olimpia volt az egyetlen olimpia, amelyen élő állatokat használtak lövészeti játékok célpontjaként. Néhány évvel később, az állatjogi panaszok miatt, törölték ezeknek a játékoknak az eredményét a hivatalos eredmények közül.

Az történt ugyanis, hogy a galamblövészeten egyesével engedték ki a ketrecekből a madarakat a versenyzők előtt, akiknek le kellett lőniük a repülő galambokat. Az a játékos kiesett, aki egymás után kétszer hibázott. A végső eredményt az addig lelőtt galambok száma adta. A madarak közül közel 300 elpusztult, a győztesek kezét pedig komoly pénzjutalom ütötte.

Lovastorna: A 2032-es brisbane-i olimpián hivatalos versenyszám lesz a lovastorna, amit korábban már az 1920-as években is felvettek az olimpiai játékok sportágai közé, igaz, akkor még csak katonák indulhattak rajta. A három főből álló csapatok tagjai egyénileg mutatták be a mozdulataikat a lovaik hátán. Ezután összeadták a csapat tagjainak pontszámát, amiből megszületett a végeredmény.

Kötélhúzás:A kötélhúzás úgy nézett ki, hogy a versenyzőknek mezítláb kellett egy meghatározott távolságig elhúzniuk az másik csapatot öt perc alatt. Ha az idő járt le előbb, akkor az a csapat nyert, amely messzebb volt a felezővonaltól. Ezt a számot öt alkalommal rendezték meg az olimpián 1900 és 1920 között.

Akadályúszás: Az 1900-as párizsi olimpián rendeztek egy víz alatti úszóversenyt. Ez volt az első és utolsó alkalom, ugyanis a szervezők rájöttek, hogy a nézők számára teljesen érdektelen a szám. Volt egy akadályúszás is, ami bár érdekesebb volt, mégsem szerepelt több olimpián.

Ez úgy nézett ki, hogy a 200 méteres úszás számban bármilyen stílusban úszhattak a versenyzők, de három akadályt le kellett küzdeniük. Először át kellett úszniuk egy csónaksor alatt, majd át kellett mászniuk felülről egy ugyanilyen hajóláncon, végül pedig egy rúdon.

(Forrás: noizz.hu)