Az Ördögnek köszönhette a tehetségét Robert Johnson

Tetszik a cikk?

Négy személy, aki a pletykák szerint eladta a lelkét a gonosznak.Robert Johnson: A blues apjaként ismerjük Robert Johnsont, aki a legenda szerint egyik éjjel fogta a gitárt, és kiment egy helyi kereszteződéshez, ahol éjfélkor találkozott egy nagydarab, fekete emberrel, aki felhangolta a hangszert, mutatott néhány trükköt a zenésznek, majd beleveszett az éjszakába.

A férfi életében egyébként az is ördögi alkura utal, hogy gyakran zenélt temetőkben, és akad néhány száma, aminek a címe elég gyanús, így például a Me and the Devil Blues.

Antoine Rose: Savoy Boszorkányát 1477-ben fogták perbe. A nő a vallomásában elárulta, hogy anyagi gondokkal küszködött, amire a szomszéd fiútól kapott egy remek megoldást, ugyanis a srác bemutatta a férfialakot felvett Ördögnek.

A gonosz megígérte, hogy segít Rose-nak, ha cserébe lemond Istenről és neki fog adózni. Az alkut megkötötték, Rose pedig törleszteni kezdte az adósságát. A boszorkány kapott egy zacskó aranyat, ezüstöt, egy seprűt, egy üveg kenőcsöt, néhány utasítást és egy időpontot, amire vissza kellett térnie oda, ahol találkozott az Ördöggel. Rose feladata annyi volt, hogy a krémmel kenje be a seprűt, majd mondja azt, hogy: „Gyerünk, az Ördög nevében, gyerünk!”

A dokumentumból kiderült, hogy Rose egy boszorkányszombatra ment, ahol meg kellett csókolnia az Ördög fenekét, hogy ezzel tisztelegjen előtte. Az Ördög már nem férfi képben volt, hanem egy fekete kutyáéban. Rose a vallomásában elmondta, hogy képes volt az Ördögtől kapott seprűn repülni. Tulajdonképpen ő az első boszorkány, aki erre képes volt.

Nicolo Paganini: A mai napig a világ legnagyszerűbb hegedű virtuóza. A férfi csak 5 éves volt, amikor már mandolinon játszott, 7 évesen zenét komponált, míg 12 esztendősen fellépett. Ennek a következménye nem maradhatott el, ugyanis 16 évesen teljesen kiégett. Paganini rákapott az alkoholra, és a nőkre. 22 évesen összeszedte magát, aminek köszönhetően zenei ikonná nőtte ki magát, újra zenét szerzett, és olyan bravúrokra volt képes a hegedűjével, amire senki más.

A zenész egyik leghíresebb darabja Le Streghe (a Boszorkányok tánca). A közönség sokszor könnyekben tört ki, és többen úgy vélték, hogy Paganini alkut kötött az Ördöggel, aki olyan technikával vértezte fel a művészt, amilyennel senki más nem rendelkezett.

Paganini képes volt a négy húros hegedűn egy kézzel három oktávot lefogni, erre se előtte, se utána sok évig nem volt példa. Néhány támogatója is azt állította, hogy Paganini lepaktált az Ördöggel, ezért is tagadta meg az utolsó kenetet a halálakor. A hegedűs bűnösségében az egyház is hitt, emiatt Paganini nem kaphatott katolikus temetést Genovában. Paganinit Parmában temették el 1876-ban.

Christoph Haitzmann: Egy szerzetes kéziratából és a festő naplójából származik az eset, amelyben Christoph Haitzmann, bajor festő 1677. szeptember 05-én került Mariazellbe, köszönhetően a pottenbrunni plébános ajánlólevelének.

A levélben leírtak szerint a művész több hónapot töltött Pottenbrunnban, hogy alkosson, majd augusztus 29-én szörnyű görcsök kezdték kínozni a templomban. Mivel ez a következő napokban többször előfordult, ezért a plébános megvizsgálta a festőt, mert kíváncsi volt, hogy Haitzmann alkut kötött-e az Ördöggel.

Hamarosan kiderült, hogy a művész kilenc esztendővel korábban lepaktált a gonosszal, mert alábbhagyott a művészete, és anyagi problémákkal küszködött. Az Ördög kilencszer kísértette meg a festőt, mire ő végre engedett, és írásba adta, hogy egy bizonyos idő után az Ördögé lesz a teste és a lelke.

A folyó hónap 24-ével közeledett a határidő, de a festő nem akarta betartani az alku ráeső részét, ezért remélte, hogy a mariazelli Szűzanya kegyelme megmentheti. Haitzmann vezekelni és imádkozni kezdett, aminek köszönhetően szeptember 8-án, Mária születése napján, éjfélkor az Ördög szárnyas sárkány képében adta vissza a vérrel írt szerződést a szent kápolnában.

A festő két szerződést kötött az Ördöggel. Az egyiket vérrel, a másikat fekete tintával. Habár Haitzmann egy időre meggyógyult a Szűz kegyelméből, később újra görcsök, fájdalmak, látomások kínozták, de ez már Mária és Krisztus büntetése volt.

1678 májusában Haitzmann visszatért Mariazellbe, hogy a tintával írt szerződés alól is kihúzza magát. Szűz Mária és a szerzetesek most is segítettek a festőnek, aki másodszor is visszakapta a szerződést, majd annyira szabadnak érezte magát, hogy belépett az Irgalmas Testvérek Rendjébe.

(Forrás: noiportal.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*