Megdöbbentő történetek tündérekről.Szomorú sors egy kis ember számára: 1914 májusában a három testvér, Silbie, Sid és Clyde Latham gyapotot aprított a családi farmon, ami a texasi Farmersville közelében volt található. A munka közben egyszer csak a kutyák őrült ugatásba kezdtek.

A testvérek utánajártak, hogy mi ütött az ebekbe, s akkor felfedezték, hogy a két kutya egy nagyjából 45 centiméter magas férfit ugat. Úgy tűnt, hogy a kisember egy zöld sombrerót visel, a karjait az oldalán lógatta, mintha oda lenne erősítve és valamiféle gumiruhaszerűséget viselt.

Sajnos a kutyák megtámadták és széttépték a kisembert. Amikor a három fiú mindezt elmesélte a szüleiknek, akkor azok azt hitték, hogy csak a gyerekek találták ki. A kisember maradványai másnapra úgy eltűntek, mintha soha nem is léteztek volna.

Egy szőrös tündér: 1948-ban, a nyári szünetben látogatott el az angliai Horshambe a csupán 10 éves E.J.A. Reynolds. Az egyik holdfényes éjszaka nyúlcsapdákat telepített, miközben arra várt, hogy valamit elkapjon.

Nem sokkal később egy 45 centiméter magas, szőrös testű férfi lépett ki a feketeszeder bokorból. A furcsa szerzett valószínűleg nem vette észre a fiút, aki így alaposan megnézhette a hegyes orrú alakot, akinek a karmai a testénél is hosszabbak lehettek. Egy kis idő múlva a lény visszalépett a bokorba. Pár nappal később, fényes nappal Reynolds egy buszon ülve ismét meglátta a furcsa embert.

A tánc urai: 1862 augusztusában fákkal megrakodva indult el a walesi Breconból a New Quay felé David Evans és Evan Lewis, akik úgy döntöttek, hogy megállnak kicsit pihenni a Cwmdwr nevű gazdaság közelében.

Evans a mezőn dolgozó aratókat figyelte, amikor észrevett egy 50 fős csoportot, ahogy felmegy a 370 méter magas domb oldalára. Evans szólt Lewisnak, úgyhogy már ketten látták, hogy a csoport vezetője felér a domb tetejére, ahol táncolni kezdett.

Nem sokkal később a csoport többi tagja is felért, majd egy nagy körben, spirálmintában táncolni kezdtek, egyre közeledve a kör közepéhez. Aki elérte a kör közepét, az eltűnt a földben, majd valahol máshol bukkant elő, de végül mind eltűntek.

A két férfi mindenkinek elmesélte az útján, hogy mit láttak. Köztük volt egy öregember is, aki a történet végighallgatása után azt mondta, hogy egyszer azt hallotta a nagyapjától, hogy a tündéreknek szokásuk a környéken táncolni.

A feltartóztatott postakocsis: 1887-ben a Man szigeten nyaralt a folklorista William Martin, aki megismerkedett egy postakocsissal, aki elpanaszolta neki, hogy milyen bosszantó élményben volt része 1884 nyarán.

Elmondása szerint az egyik este elindult a szokásos körútjára, hogy összegyűjtse a levelekkel teli zsákokat a környező településekről, hogy aztán leadja azokat a gyűjtőközpontban. A levelek összegyűjtése után már csak 10 kilométerre volt az úti céljától, amikor váratlanul egy csapat, vörös öltözéket viselő, lámpást tartó tündér megállította a lovát, aztán kihajigálták a zsákokat és táncolni kezdtek azok körül.

A postakocsisnak keményen kellett küzdenie azért, hogy visszaszerezze a zsákokat, mert amikor végre egyet sikerült feltennie a szekérre, akkor a vörös tündérek nyomban újra kidobták. Ez ment hajnalig, amikor is végre távoztak a tündérek.

Szórakoztak vele a tündérek: 1928-ban jelentette meg a Transactions of the Devonshire Association Mrs. G. Herbert levelét, amiben két a nő nem egy, hanem rögtön két különös élményéről számolt be.

Ezek egyike arról szólt, hogy 1897-ben, 7 éves korbán, egy délutáni sétája során találkozott egy nagyjából 45 centi magas, ráncos arcú, hegyes, némileg görbülő kalapot és „kis rövid csipkés dolgokat” viselő férfival az angliai Dartmoorban. Miután a tündér hirtelen eltűnt, a kislány hazaszaladt, ahol az anyukája csak nevetett, mikor elmesélte neki, hogy mit látott.

A másik eset 28 évvel később, 1925-ben történt, egy napfényes napon, mikor az akkor már 35 éves Mrs. Herbert arra készült, hogy átlovagol a lápon Dartmoorban. Bár az asszony rendelkezett terepismerettel, mégis valahogy sikerült eltévednie.

Hamarosan rájött, hogy pixie-k űznek tréfát belőle, ezért kifordította a zsebeit, ugyanis azzal megtörhető a tündérvarázs. Ezután ismét ismerőssé vált számára a környék, és már tudta, hogy merre kell indulnia ahhoz, hogy biztonságba haza tudjon lovagolni.

(Forrás: noiportal.hu)