A történészek nem találtak bizonyítékot arra, hogy Buddha herceg és vegetáriánus lett volna, de még a szülővárosa sem biztos.buddhaBuddháról azt mindenki jól tudja, hogy egy megvilágosodott, bölcs és nemes ember volt, ám akad néhány legenda, amire semmiféle bizonyítékot nem találtak a történészek, ezért most leszámolunk a hat legnagyobb tévhittel.

Nem tisztázott a szülővárosa: Buddha 29 éves koráig Kapilavasztu városában élt, majd maga mögött hagyta a korábbi életét. Állítólag az angol régészeknek sikerült olyan tárgyi bizonyítékot találniuk, amely azt igazolja, hogy Kapilavasztu valójában Tilaurakot, egy Katmandutól 210 km-re fekvő nepáli város.

A kutatások azonban Indiát sem zárja ki, hiszen az indiai Pipprahava négy kilométerre található Tilaurakottól, míg a nepáli határtól fél kilométerre fekszik. Ráadásul 1972-ben, Pipprahavában a régészek olyan érmékkel és emberi maradványokkal megrakott ládikát találtak, amelyre ezt írták: „Itt van Kapilavasztu szerzeteseinek kolostora”.

Nem herceg: A tévhit szerint Buddha egy herceg, Suddhódana Gautama fia, ám nincs történelmi alapja annak, hogy Buddha apja király volt. A történészek inkább azt feltételezik, hogy Buddha egy regionális vezető, amolyan törzs főnök fia volt.

Nem volt vegetáriánus: Állítólag Buddha szigorúan vegetáriánus volt, ám erre nincs bizonyíték, de arra van, hogy gyakran tanácsolta a hús és a húsleves fogyasztását némelyik betegség esetén, ráadásul a halála előtt vaddisznót evett.

Nem vallási vezető: Tulajdonképpen Buddha „alapította” a buddhizmust, ám ténylegesen, gyakorlatban semmit sem alapított. A történészek egyetlen hiteles sort sem találtak arról, hogy Buddha vallási vezetőnek nevezte volna magát, esetleg tudatosan döntött volna úgy, hogy megteremti egy új vallási mozgalom alapjait. Buddhát inkább tanárnak lehetne nevezni. A buddhizmus valójában Buddha halála után vált fokozatosan közösségé, majd vallási mozgalommá.

Buddha maradványai: A Mahaparinirvana szútra arról ír, hogy amikor Buddha meghalt, akkor elhamvasztották, majd a hamvait nyolcfelé osztották. Az így kapott ereklyéket hercegek, buddhista közösségek őrizték azokon a helyeken, ahol Buddha megfordult.

A hamvakat sztúpák őrzik, de a III. században Asóka király úgy döntött, hogy meg kell nyitni a sztúpákat, mert egyre jobban nőtt az új vallási mozgalom, emiatt több helyre kellett eljuttatni Buddha hamvait. Emiatt lehetséges, hogy több Buddhára elég mennyiségű hamut kapnánk, ha összeöntenénk az összes port, aminek a gazdája azt állítja, hogy nála vannak Buddha hamvai.

Nem Isten „embere”: Nagyon sok vallási alapító állította be magát úgy, hogy ő Isten embere, prófétája. Buddha soha nem állított ilyesmit magáról, hanem csak azt jelentette ki, hogy Ő egy ember, aki biztos abban, hogy egy magasabb célt szolgál.

Buddha azt állította, hogy a megváltás kulcsa a tudás és a személyes erőfeszítés, nem pedig az istenek felé mutatott odaadás. Ennek ellenére néhány rugalmas hindu az istenek közé sorolta Buddhát, de olyan is akad, aki szerint Buddha Visnu isten megtestesülése volt.

(Forrás: noiportal.hu)