Mit jelképeznek a hagyományos ünnepi motívumok?Keresztény ünnepnek nevezzük a karácsonyt, ám, ha jobban utánanézünk, akkor rájövünk, hogy valójában a babonák és a hiedelmek világából maradt ránk az ünnep. A karácsonyfa estében például tudjuk, hogy az elsőt a XIX. században állították, de azzal már kevesebben vagyunk tisztában, hogy az életfát jelképező örökzöld ág sokkal régebb óta létezik.
Az adventi koszorún, az ajtókon, ablakokon megjelenő színes bogyók, tobozok, szárított virágok mindegyike az újjászületést, közeledő tavaszt szimbolizálja. Az ünnepi ételek is a babonás időkből származnak.
Az alma a termékenységet jelképezi. A diót rontás ellen, vagy jósláshoz alkalmazzák. A mákot rontásűzőnek használták. Az elszórt mákkal a rossz szellemeket lehetett távol tartani, mert a babona szerint, a léleknek szemenként kell felszednie az elszórt mákot.
A mákos ételek, a szalma közé szórt mák, vagy a baromfinak adott mákos tészta mindegyike azt a célt szolgálta, hogy a következő esztendőben bőséges legyen a termés. A babhoz, lencséhez, és más szárazhüvelyesekhez is a jólétet társították. A méz boldogságot és egészséget jelentett, míg a fokhagyma a rontás ellen védett, és az egészség varázslatok fontos alapanyaga volt.
Ha szerencsések szeretnénk lenni, akkor oda kell figyelnünk a terítésre. A piros terítő például boldogságot hoz. Az étkezés után csak másnap szedjük le az asztalt, mert a jó manók, szentek, angyalok a maradékból falatoznak, amiért cserébe szerencsét fognak hozni. A háziasszonyok az elszórt morzsát az állatoknak adták újévkor, vagy a füstjével körbejárták a házat, hogy elűzzék a gonosz szellemeket.
(Forrás: astronet.hu)
Legutóbbi hozzászólások