Kik, és miért döntenek úgy, hogy mostantól nem esznek semmit?
A híradásokban hallunk a leggyakrabban a fényevőkre, és akkor is csak azért, mert valaki belehalt ebbe a keleti kultúrából származó szokásba, amit az egész világon nyolcezer ember gyakorol.

Akik fényevők akarnak lenni, azok nem az egyik napról a másikra mondanak le a táplálékról. Ha így tennének, akkor nagyon hamar éhen halnának. A fénnyel való táplálkozást, ezért komoly tanulási, meditációs, és lelki felkészülés előzi meg.

Angliában egy tanfolyamon tanulják meg az emberek három hét alatt, hogy a rendes étkezésről, hogy térjenek át a fénnyel való táplálkozásra. Ők megtanulják, hogy hogyan uralkodjanak a testük, az éhségérzetük, és a biológiai vágyaik felett.

Azoknak a személyeknek, akik át akarnak térni a fényevésre, először egy magasabb lelki- és tudatállapotra kell felérniük. Ennek érdekében fontos a jóga, a meditáció, a hit, és az elszántság. Hamarosan békés emberré válnak, akiknek nincsenek alantas megnyilatkozásaik.

A fénnyel táplálkozók először a vegetáriánus étrendre térnek át, majd fokozatosan arról is leszoknak, és már csak a szabadban, a napsütéssel táplálkoznak. Vannak, akik még a folyadékot is megtagadják.

Jogosan merül föl a kérdés, hogy mégis, hogy maradhat valaki életben úgy, hogy csak fényt „fogyaszt”. A hívők ezt a kérdést elütik annyival, hogy a világunkban rengeteg olyan dolog van, amiről jelenleg a tudomány semmit sem tud.

A tudomány embereinek ez nem válasz. Ők tartják magukat ahhoz, hogy képtelenség, hogy valaki csak fényen éljen, mert a szervezetnek szüksége van a táplálékra, energiára, különben az emésztőszervek, gyomor, máj nem fog tovább működni, pedig azok nélkülözhetetlenek az életben maradáshoz.

A folyadék bevitelről is ugyanez a szakemberek véleménye, mert a vese leáll, ha valaki nem iszik, ez pedig megint csak halálhoz vezet. A fényevőket mindez nem érdekli, és örömmel hirdetik, hogy megszabadultak az elfogadott táplálkozás kínjaitól, és sokkal jobb a lelkiállapotuk, mint annak előtte.

A női fényevők azonban akkor felfüggesztik a „diétájukat”, ha teherbe esnek, és visszatérnek a régi életmódjukhoz, mert a magzatnak szüksége van az ételekből, italokból nyert energiára, majd a szülés után újra visszaszoknak a fényevésre.

A fényevő emberek nagyon mélyen vallásosak, éppen ezért rendszeresen imádkoznak a természetben, ahol a napsugarakat szívják magukba. Sokan azt hiszik, hogy a fényevők csak túlélik az életüket, és valójában szenvednek, de ők ezt tagadják, és állítják, hogy teljes életét élnek, ahogy bárki más, és korábban sem halnak meg.