Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

450 ezren látogatnak el a leghíresebb vámpír kastélyába

Tetszik a cikk?

Vlad Tepes, avagy ismertebb nevén Dracula, valójában nem is volt vámpír, ám ettől még igazán rémisztő személyként vonult be a történelembe.
Ha létezne olyan iskola, ahol vámpírrajongónak tanulhatunk, akkor biztos, hogy a tananyag Draculával kezdődne, hiszen ő a világ legismertebb vérszívója, ami azért érdekes, mert a kegyetlen havasalföldi vajda egyáltalán nem volt természetfeletti lény.

Ez azonban senkit sem állít meg abban, hogy ne ismerje Vlad Tepes legendáját, akinek a kastélyát még ma is 450 ezer ember látogatja meg évente. A Brassótól 30 kilométerre található, lágy külsejű, restaurált kastély, egy 100 méteres hegy tetején magasodik. Habár az épületet szeretnénk sötétnek, komornak elképzelni, annak valójában fehér falai, sötét gerendái, és vörös cserepei vannak.

A kastély 1377-ben, I. Lajos magyar király parancsára épült abból a célból, hogy onnan ellenőrizzék az épület előtt elhaladó kereskedelmi utat. Emellett védelmi célt is szolgált, mert a havasalföldi román vajdák nem törhettek be a területre.

1498-ban a várat zálogba adta II. Ulászló Brassónak. Ezt 1528-ban II. Lajos király 25 évvel meghosszabbította. Az uralkodó ragaszkodott ahhoz, hogy a vár várnagya mindörökké magyar legyen.

1512-ben felújították a kastélyt, ami 1568-ban végleg Brassó fennhatósága alá került. Ezen a tényen Báthory Gábor 1612-ben megpróbált változtatni, és ez ideiglenesen sikerült is neki, de hamarosan Brassó újra rátette a kezét a kastélyra. 1660-ban Rákóczi György a székelyek segítségével visszaszerezte a kastély, de harminc évvel később Thököly Imre elvesztette.

Az 1900-as években IV. Károly szerezte meg a várat, ami utána a felesége, Zita királynő tulajdona lett. 1918-ban a romániai királynő, Mária lánya, Ilona hercegnő, kapta meg a kastélyt. A hercegnő később hozzáment Habsburg Antalhoz. A kastély ezt követően Habsburg Lotharingiai Domokos főhercegé lett.

A vár tehát önmagában is elég kalandos történelmet tudhat magának, úgyhogy méltó hely volt Vlad Tepes számára, aki a XV. században élt a kastélyban. A havasalföldi vajda a Dracula nevet az apjától örökölte, aki azért vette fel a Dracul nevet, mert a Sárkány Lovagrendhez tartozott. A dracul szó jelentése sárkány, démon, ördög.

Az apa halála után, Vlad hozzá tett a névhez egy „a” betűt, és így született meg lett Dracula, ami magyarul annyit jelent, hogy „Dracul fia”.

A vajda vámpírságáról szóló legendák 1897-ben kezdődtek el, amikor megjelent Bram Stoker, Erdélyben játszódó, Dracula című regénye, aminek a brutális főszereplőjét mindenki Vladdal azonosította, pedig ő valójában sosem élt Erdélyben.

Stoker baklövését mindenki azzal magyarázta, hogy az író elkövette azt a hibát, hogy nem fordított elég időt arra, hogy rendesen utánanézzen a témának, amiről írni akart. Dracula nevét is csak Moldváról és Havasalföldről szóló tanulmányaiból vette át.

Az író mentségére legyen mondva, hogy attól eltekintve, hogy Vlad nem volt vámpír, még igazán kegyetlen ember hírében állt. A vajda brutalitását az ellenségei érezték meg a legjobban, hiszen Vlad a déli törökökkel és az erős északi magyarokkal szemben nem ismert könyörületet, aminek köszönhetően a románok hősnek tartják.

Dracula amellett, hogy megrögzött igazságosztó volt, még nagyon művelt uralkodó hírében is állt. Vlad úgy gondolta, hogy nagyon gyenge a havasalföldi büntetésrendszer, ezért sokkal keményebb megtorlásokat talált ki azoknak, akik a hazáját fenyegették. A vajda azonban arra odafigyelt, hogy ezek a büntetések pontosan olyan mértékűek legyenek, mint amilyet az adott személy a hazájában kapott volna egy ilyen bűnért.

(Forrás: femcafe.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*