A boszorkányok újévként ünnepelik az ír mitológiához köthető Halloweent.
Közeledik mindenszentek előestéje, amihez különböző legendák fűződnek. Az egyik legrégibb szerint Írországból származik Halloween. E legendák a Mitológiai ciklus néven ismert csoporthoz fűződnek.

Ezeknek a mondáknak a főszereplői a korai istenek, akiket Tuatha Dé Danann néven ismertek. Ők nem csak istenek voltak, hanem varázslók és mágusok egy különleges természetfeletti faja.

Más magyarázatok szerint ők voltak a tündérek, akik Írországban éltek a Kelták betelepülése előtt. A legendák szerint Samhain napján az istenek három napra lejönnek az égből, és hetvenkét órára sötétségbe borítják az országot.

Egy másik legenda is az ősi Kelta Írországból származik, ahol az évet két félre osztották. Az egyik a fényes Samh volt, ami a nyár évszaka. A másik a Gamh, ami értelemszerűen a tél időszaka volt.

Samh május elején vette kezdetét a Beltain ünnepségen. A Gamh november elején, Samhain ünnepén, aminek a történészek szerint „nyár vége” volt a jelentése. A kelták, és a mai boszorkányok is, úgy vélték, hogy ezen a napon a legvékonyabb a túlvilágot, és a mi világunkat elválasztó függöny, ezért ilyenkor meg kell emlékezni ez elhunytakról, akiket meg is lehet látni.

Samhain napján tilos volt az élet és a halál kérdésén merengeni, valamint hatalmas máglyát kellett rakni, hogy azzal melegítsék a halottak lelkét, és köszöntsék az újévet.

Samhain a kopár tél kezdetét is jelezte, amiről úgy tartják, hogy Cailleach istennő befolyásolja. Őt fekete ruhát viselő öregasszonyként ábrázolják. Ebből fakad az a hagyomány, hogy a feketét viselő boszorkány bebarangolja az éjszakát Halloween estéjén.

Ma már a Halloween sokkal inkább a szilveszter és a farsang összekeveredése, hiszen az emberek jelmezt húznak. Az idősebbek bulizni mennek, míg a kisebbek csokiért járják házról házra az utcákat. Ha valaki azonban nem ad nekik csokit, vagy cukorkát, annak kitalálni valami csínyt a fiatalok.

(Forrás: jelensegek.hupont.hu)