Ha a következő okok között szerepel az, ami miatt oltár elé állnánk, akkor halasszuk el az esküvőt!
A házasságkötésre csak egyetlen egy ok elfogadható, mégpedig az, hogy a párunkkal annyira szeretjük egymást, hogy szeretnénk összekötni az életünket, családot alapítani, és egymás mellett megöregedni.
Sajnos azonban olykor nem emiatt döntünk az esküvő mellett, hanem valami más ok miatt, ami hiba, és ezért hamarosan tönkremegy a kapcsolatunk. Ha a következő okok között találunk olyat, ami miatt oltár elé állnánk, akkor felejtsük el a házasságkötést!
Csak az álomesküvőért: Könnyen beleszerethetünk magába az eseménybe, főleg akkor, ha menyasszony olyan személy, aki már 5 évesen megtervezte az egész esküvőjét. Az esküvő azonban nem egy mesébe illő dolog, hiszen rengeteg szervezéssel jár, ezért a végére már inkább úgy érezzük, hogy csak legyünk túl rajta.
Házasságra tehát csak azért ne adjuk a fejünket, mert álomesküvőt akarunk! Ráérünk akkor összekötni az életünket a párunkkal, ha tényleg úgy érezzük, hogy felkészültünk rá, és az illetővel akarjuk leélni az életünket.
Csak az ajándékokért: Ez a legbutább ok, amiért úgy dönthetünk, hogy összeházasodunk a partnerünkkel. Eleve az egész esemény többe kerül, mint az összes ajándék együttes értéke. Ráadásul egy ilyen okból elkövetett esküvő biztos, hogy válással végződik, ami nem lesz szórakoztató, és még ott is kemény pénzeket fizethetünk.
Magányosak vagyunk: Sok előnnyel jár a házasság, ha a megfelelő emberrel kötjük azt meg! Sajnos hajlamosak vagyunk idejekorán oltár elé állni, mert elértünk egy bizonyos kort, és ezért félünk, hogy magányosan öregszünk meg, ha nem ugrunk bele azonnal egy házasságba. Ennek a vége az lesz, hogy elszalasztjuk az igazit, és egy rossz házasságban fogjuk magányosnak érezni magunkat. Ma különben sem szégyen, ha valaki nem nősül meg, vagy megy férjhez.
Nyomást gyakorolnak ránk: Az élet minden területére igaz az, hogy ne azért csináljunk valamit, mert egyesek nyaggatnak. A mi életünket úgy éljük, ahogy mi akarjuk, s ez igaz a házasságra is. Ha a párunk képes ultimátumot adni, hogy most már házasodjunk össze, vagy szakítsunk, akkor se adjuk be a derekunkat, hanem őszintén mondjuk el, hogy mi mit érzünk, és mit akarunk.
A barátaink már házasok: Ez nem verseny, vagy valami teljesítendő feladat. Ők megtalálták a másik felüket, vagy ellenkezőleg, pont valamelyik rossz ok miatt házasodtak össze. Ha utoljára állunk oltár elé, akkor legalább lesz kiktől tanácsot kérni a szervezés miatt. S különben is jobb utolsónak házasodni, mint elsőként elválni.
Az exünk nősül/férjhez megy: Nagyon kicsinyes dolog, és beteges élvezet, ha számít nekünk, hogy az exünk hamarosan megházasodik. Semmi értelme csak azért oltár elé állni, hogy azzal az exünket legyőzzük. Ha így gondolkodunk, akkor az eleve azt mondja el rólunk, hogy még érdeklődünk a volt párunk iránt.
Intimitás: Ha a vallásunk azt követeli tőlünk, hogy szüzek maradjunk a nászéjszakáig, akkor érthető, ha siettetnénk az esküvőt, ám a szexnél sokkal fontosabb dolgok számítanak egy boldog házaséletben, mint a bizalom, szeretet, egyetértés.
Gyerek: Előfordul, hogy azért állunk az oltárhoz, mert nem tettünk szüzességi fogadalmat, aminek az eredménye az, hogy már úton van az utód. A másik véglet az, hogy már gyereket szeretnénk, de ehhez előbb össze akarunk házasodni. Egyik sem megfelelő indok a házassághoz. Egy gyereket tökéletesen fel lehet nevelni úgy, hogy csak élettársi kapcsolatban, vagy egyedülálló szülőként élünk. A gyermek számára is sokkal rosszabb lesz, ha egyik nap bejelentik neki, hogy a szülei válnak.
Pénz: Sosincs jó vége, ha csak az anyagiak miatt kötjük össze az életünket valakivel. Igaz, a pénz megkönnyíti az életet, de a szeretetet, és a boldogságot nem fogja helyettesíteni, úgyhogy ne álljunk az oltár elé csak a pénz miatt!
Szülői nyomás: Hamar lerészegednénk, ha mindig innánk egy pohárral az után, hogy a szülők megjegyzik, hogy szeretnének a haláluk előtt ott lenni az esküvőnkön, vagy azt, hogy már minden barátjuk gyereke megházasodott, de az se ritka, hogy miért akarjuk őket megfosztani az unokáktól.
Ha nagyon lelkiismeretesek vagyunk, akkor ilyenkor bűntudatunk támad, és képesek vagyunk a rossz emberrel összekötni az életünket. Jegyezzük meg, hogy nem máséért, hanem a saját boldogságunk miatt állunk oltár elé! A saját életünket kell élnünk, és nem másoknak kell megfelelnünk!
(Forrás: napidoktor.hu)
Legutóbbi hozzászólások