Az emberek többsége csak akkor szed probiotikumot, ha épp egy antibiotikum-kúrán van túl. Ráadásul sokan ilyenkor nem természetes formában, hanem gyógyszerként alkalmazzák.

Egészségügyi szakemberek szerint a bélflóránk védelméről sokkal egészségesebb módon gondoskodhatunk, ha a probiotikumot természetes úton, táplálékkal együtt vesszük magunkhoz. Ehhez viszont nem elég a heti vagy napi egy-két joghurt.

Az élőflórás kifejezést már megtanultuk a reklámokból. Ez mindig eszünkbe is juthat, amikor joghurtot eszünk. Azon viszont kevesen gondolkodnak el, hogy mit is jelent ez pontosan, azaz, hogy mi a különbség a joghurtban található probiotikum és a kapszulás változat között.

Míg az utóbbiban fagyasztva szárított, de életképes bélflórát támogató baktériumok vannak, addig az előbbi élő baktériumokat tartalmaz. A szervezet számára hasznos baktériumok a vastagbélben fejtik ki jótékony hatásukat. A bélrendszert támogatók közül a legjelentősebbek a tejsavbaktériumok, ezek legismertebb törzsei a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium. Ezeket használja fel a gyógyszer- és élelmiszeripar is.
Hosszú az út, míg a jótékony baktériumok végre helyre állíthatják a szervezet egyensúlyát, hiszen a gyomor savas közegét is túl kell élniük, nem beszélve a vékonybél enzimműködéséről. Ezen úgy segíthetünk, ha minél többet fogyasztunk el a probiotikum-tartalmú élelmiszerekből.

A jelenkorra oly jellemző stresszes, rohanó életmód, a rendszertelen étkezések, a rossz táplálkozási szokások, a különböző gyógyszeres kúrák, ezek mind-mind kibillenthetik a bélflóra egyensúlyát, akár káros irányba is, ezért óriási szükség van a tejsavbaktériumok támogatására.
Mivel az egyensúlyvesztés azontúl, hogy abszolút legyengítheti az immunrendszert, súlyos emésztőrendszeri zavarokat is okozhat, akár gyomor- és nyombélfekélyt vagy gyomorrákot is.

Az orvosok azonban nem csak emiatt javasolják a probiotikum fogyasztását, de azért is, mert ezek rendszeres szedése enyhíti az olyan gyulladásos bélbetegségek tüneteit is, mint a Crohn-betegség vagy az irritábilisbél-szindróma (IBD). Sőt, a gyerekek esetében az ekcémás betegségek és az allergia kezelésében is jó hatás érhető el általuk.

Ezek alapján egyértelmű, hogy élettanilag miért fontos a probiotikum, az azonban továbbra is kérdés, hogy étrend-kiegészítő formájában vagy táplálékként célszerűbb-e fogyasztani?

A probiotikus, azaz pozitív hatású baktériumok ételeink közül megtalálhatóak a savanyított tejtermékekben: joghurtban, kefirben, de az érlelt sajtokban, sajtkrémekben, túrókészítményekben szintén jelen vannak. De az erjesztéssel előállított ételek is kiváló forrásul szolgálhatnak, úgy, mint a savanyú káposzta vagy a kovászos uborka.

Az orvosok többsége úgy tartja, hogy az egészséges embereknek nincs szükségük a kapszulák szedésére, ellenben fenntarthatják bélrendszerük természetes egyensúlyát, ha elfogyasztanak napi 1-2 probiotikus joghurtot.

A Magyar Élelmiszerkönyv definíciója szerint, probiotikus az a termék, amely legalább 10 a hatodikon/gramm jótékony hatású baktériumot tartalmaz. A boltok polcain sorakozó sok száz joghurt közül, azonban ez kevesebb, mint 20 darabról mondható el. Pontos csíraszám és összetétel is csak néhány terméken van feltüntetve.

Táplálék-kiegészítő formájában, a probiotikum szedése, elsősorban megterhelő antibiotikum-kúra után ajánlott. Természetesen, ha valaki odafigyel az egészséges táplálkozásra és arra, hogy rendszeresen fogyasszon probiotikus, élőflórás élelmiszert, az jó eséllyel gyógyszerkúra alatt sem küzd majd panaszokkal, és nem károsodik a bélflórája az antibiotikumok miatt.

Azok számára, akik tejfehérje-érzékenyek, vagy egyéb okok miatt nem szeretnek joghurtot, kefirt, érett sajtokat fogyasztani, azok elsősorban ne az ár, hanem az összetétel, azaz a baktériumtörzsek száma alapján válasszanak maguknak probiotikus gyógyszert.
Tévedés, miszerint egy adott antibiotikumhoz egy adott probiotikum lenne csak jó. Nincs ilyen speciális párosítás.

Akik természetes táplálkozással szeretnék védeni bélflórájukat, mindenképpen ügyeljenek arra, hogy az általuk vásárolt termék tartalmazza az „élőflórás” és a „probiotikus” feliratokat.

Kismamák számára különösen jótékony hatású a probiotikum fogyasztása, mivel az ő bélflórájuk határozza meg az újszülöttét is majd. Valamint a probiotikum rendszeres fogyasztásával elkerülhető az ilyenkor jellemző székrekedés is.

Forrás: Origo.hu