A szerelem nem kötődik sem életkorhoz, sem egy eseményhez, vagy egy naphoz, évszakhoz, de egész biztos, hogy semmi köze a realitáshoz.
Azok a párok akik összeillenek, ez első pillanatoktól kezdve jól érzik együtt magukat, elfogadják, erősítik, csiszolják, alakítják egymást.

Szavak nélkül is megértik egymást, egyszerre sóhajtoznak, egyszerre nevetnek, együtt gondolkodnak.
Az illatok befolyásolnak minket, vagy vonzanak, vagy taszítanak. Az orron keresztül az agyba jutnak, és ott kiváltják a megfelelő reakciót, vagy szimpátiát vagy ellenszenvet. Ezért van az, hogy akik összeillenek az első pillanattól vonzódnak egymáshoz.
Mindenkinek van egy természetes testszaga, ami egyéntől eltérő, de nem keverendő össze az izzadtság szagával.

A kellemetlen hónalj szagot a bőr savas faggyúrétegébe ragadt piszok és leváló hámsejtek bomlása okozza.
A kellemetlen testszag azokon a területeken fordul elő, ahol a bőr nem lélegzik, összeér. Ezt a kellemetlen szagot, alapos tisztálkodással, dezodorral, parfümmel szüntethetjük meg, illetve fedhetjük el, de csak egy darabig.

Az apokrin mirigyek által termelt feromon nevű váladék zavaros, tejszerű, és jellegzetes szagú. Az állatok ezzel a váladékkal jelölik ki a területüket, és jelzik a párzásra való hajlandóságot.
A feromon először a szőrtüszőkbe jut, onnan a bőrre. Serdülőkorban kezd el működni a fülcsatornákban, a mellbimbó-, és a nemi szervek környékén, mert akkor kezdenek működni a nem  hormonok.

Erős érzelmi hatásra, azonnal beindulnak az illatok, elárulva ezzel a szerelmes, vágyakkal teli embert. A másik fél megérzi ezt az illatot nagyobb távolságból tudat alatt, de testközelben már tudatosan is, és vagy fokozza a másik vágyát, vagy inkább csökkenti. Ez függ attól is, hogy az illat milyen érzéseket, emlékeket vált ki belőle. Ha az illat ismerős, és pozitív érzést vált ki, akkor vonzónak találja majd, de ha az illat negatív emléket, érzést vált ki, akkor taszítónak fogja találni, és véget vet a közelségnek.

A test egyéni szagának megváltozása anyagcserezavarokra, tüdőbetegségre utalnak.
A nők általában érzékenyebbek a szagokra, főleg peteérés idején, és menstruáció és gyermekvárás közben kevésbé érzékenyek.
Ha valaki elveszti a szaglását, nem kívánja az ételt sem, és 25%-ban a szexre sincs étvágyuk.
A dohányosok szagérzékelése jelentősen csökkenhet!