Növeli az allergia, asztma és a légzőszervi problémák kialakulásának valószínűségét a klóros víz.
A testünknek nagy szüksége van a folyadékra, de nem mindegy, hogy ezt milyen formában kapja meg, hiszen még a víz is okozhat egészségügyi problémákat. Az ásványvízben található ásványi anyagok nagy mennyiségben lerakódnak a vérkeringésben, nem jutnak el a sejtekbe, mert a sejthártya nem engedi át őket. Mivel a sejtek csak szervessé vált anyagokat képes hasznosítani, emiatt vérkeringési zavar, meszesedés, infarktus, agyvérzés, de epe- és vesekő is kialakulhat.
Abban az esetben, ha ásványvíz helyett vezetékes vizet iszunk, akkor sem biztos, hogy jót teszünk az egészségünknek, hiszen a vezetékes vizet klórral fertőtlenítik, ami megnöveli az allergia, asztma, különböző légzésszervi problémák kialakulásának valószínűségét.
A kutatások szerint zuhanyzás közben sem vagyunk védve, mert egy 10 perces tusolás közben a bőrünkön keresztül több klór jut a szervezetünkbe, mint akkor, ha megiszunk 8 pohár csapvizet.
Alexis Carell Nobel-díjas orvos úgy véli, hogy a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása elengedhetetlen a test megfelelő méregtelenítéséhez, ugyanis abban az esetben, ha sejt közötti járatok eldugulnak, akkor a salakanyag nem ürül ki a szervezetből.
Fontos azonban, hogy csak olyan vizet igyunk, ami feloldja a salakanyagot, tehát ne legyen túl sok, de túl kevés ásványi anyag benne. A legjobb, ha hatóságilag megvizsgált kútvizet iszunk.
(Forrás: twice.hu)
„A kutatások szerint zuhanyzás közben sem vagyunk védve, mert egy 10 perces tusolás közben a bőrünkön keresztül több klór jut a szervezetünkbe, mint akkor, ha megiszunk 8 pohár csapvizet.”
Hol és kik végezték ezeket a kutatásokat, milyen körülmények között, mi volzt a mérési módszer, hány emberen végezték, mely szaklapban publikálták?
„Alexis Carell Nobel-díjas orvos úgy véli, hogy a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása elengedhetetlen a test megfelelő méregtelenítéséhez, ugyanis abban az esetben, ha sejt közötti járatok eldugulnak, akkor a salakanyag nem ürül ki a szervezetből.”
Ha ez így igaz -amit kétlek- az azt mutathatja, hogy Nobel- díjas orvosok is mondhatnak butaságokat. 🙂
És nem biztos, hogy egy 1944-ben elhunyt orvos véleményét készpénznek kellene venni.
Egyébként az ő írása a L’Homme, cet inconnu, Az ember, ez az ismeretlen (1935) – Ebben a művében nyíltan javaslatot tett, hogy a bűnözők és az elmebetegek egyes kategóriáit gázkamrákban végezzék ki; a munka a náci téziseket, valamint az amerikai sterilizációs eugéniát hirdeti. Ezt is fogadjuk el ?