A hideg és a meleg víznek is ugyanolyan gyógyító hatása van.
Elsőként ismerte fel Sebastian Kneipp (1821-1897), hogy a víznek akkor is gyógyító ereje van, ha fürdőként, borogatásként, vagy belsőleg alkalmazzuk. A vízterápiát ezért róla nevezték el Kneipp-kúrának.

Habár a meleg és a hideg víz is hatásos, mégis van néhány szabály, amit be kell tartanunk, ha ezzel a módszerrel akarunk enyhíteni a betegségeinken. A legfontosabb az, hogy a Kneipp-kúrának csak akkor fogjunk neki, ha bőven van rá időnk! Ez azért lényeges, mert a vízterápia után, be kell takaróznunk, és jó melegben kell ülnünk egy ideig, hogy tényleg legyen hatása.

Az is fontos, hogy a Kneipp-kúra alatt éhesek, és túl jóllakottak se legyünk. Fél órával a kezdés előtt már ne igyunk alkoholt és ne cigarettázzunk! Arra is legyen gondunk, hogy a fürdőszoba hőmérséklete 20 °C legyen, a vízé pedig maximum 36 fok.

Amennyiben minden feltétel adott a vízterápia elkezdéséhez, akkor egy edényből, 10-12 centi távolságból, folyassunk vizet a problémás testrészünkre. Ezt dúsíthatjuk különböző gyógynövényekkel. Reggeli ébredés után úgy stimulálhatjuk, élénkíthetjük a szervezetünket, hogy hideg vízzel megmossuk a testünket.

A jól ismert hideg vizes borogatás jótékony hatásait is Kneipp fedezte fel, ezért az is a kúra része. A hideg vizes borogatást nemcsak láz esetén érdemes alkalmazni, hanem kisebb sebeknél, és vérzéseknél is bevethetjük.

A meleg borogatást akkor érdemes használnunk, ha görcsöl a testünk, izomgyulladásunk van, vagy serkenteni akarjuk a vérkeringésünket. Jegyezzük meg, hogy a Kneipp-kúra véraláfutás és keringési zavarok esetén nem alkalmazható!

(Forrás: twice.hu)