Bár mindenki tudja, hogy a fizikai bajok hátterében a lélek betegségei állnak, mégis, csak kevesen vannak azok, akik odafigyelnek lelkük jelzéseire.

Az elmúlt években rohamosan növekedett a lelki eredetű, pszichés megbetegedések száma, ami a felgyorsult gazdasági, társadalmi változásokkal, a munkanélküliséggel, családok elszegényedésével is összefüggésbe hozható.

Egy kb. 10 évvel ezelőtti statisztika szerint, akkoriban már világszerte 350 millióan szenvedtek depressziótól, 300 millióan küzdöttek alkoholbetegséggel, 40 millióan lettek skizofrének, és évente 1 millió ember lett öngyilkos. Azóta ezek a számadatok sajnos nem csökkentek.

A WHO, azaz Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 2020-ban világszerte a depresszió lesz a második legelterjedtebb betegség. Ezzel párhuzamosan a különböző szorongásos és stressz betegségek is nagy ütemben terjednek. Az időskori elbutulás, demencia úgyszintén.

Odafigyeléssel, kezeléssel gyógyítható
A WHO elemzései szerint a különböző külső hatások mellett a depresszió hátterében a genetika is állhat. Ugyanakkor a legfontosabb, hogy miként tudnak az emberek megbirkózni a modern társadalmakra jellemző stressz-helyzetekkel, rendelkeznek-e támogató emberi kapcsolatokkal, be tudnak-e illeszkedni a társadalmi munkamegosztásba, illetve miként viselik az egyes életszakaszok, különösen az időskor vagy a kamaszkor lelki terheit.

Az utóbbi években kifejlesztett gyógyszerekkel elvileg hatékonyan gyógyíthatóak a lélek betegségei is, azonban az érintettek közül nagyon kevesen fordulnak orvoshoz a problémájukkal, és akkor is legtöbbször csak már nagyon súlyos esetben.

Az is problémát jelent mentálhigiénés területen, hogy nem csak a betegek nincsenek rá felkészülve, de számos orvos ismeretei is hiányosak ezen a téren. A pszichiáterek közül csak kevesen vállalkoznak a testi panaszok hátterében lévő lelki gondok kigyomlálására, ami révén a testi problémák is könnyebben orvosolhatóvá válnának.

A lelki teherbíró képesség gyengült
Az idősek és a fiatalok még inkább veszélyeztetettek a lélek bajaival szemben. Egy mai iskolásnak sokkal bonyolultabb élethelyzetekkel kell szembe néznie, mint akár annak idején a szüleinek kellett. A szülők ezzel legtöbbször nem is számolnak.

Az idegrendszer alkalmazkodó képessége sokkal lassabban változik, mint a környezetünk, ezért nem csoda, ha lelkileg még nem vagyunk felkészülve az élet adta új lehetőségekre, vagy problémákra.

A mai gyerekek és fiatalok, talán éppen ezen a téren szenvedik a legnagyobb hiányt, hiszen senki nem készíti fel őket igazán az élet valós kihívásaira, mivel mind a szülők, mind az iskola arra képezi őket, hogy materiálisan és egzisztenciálisan sikeres emberekké váljanak.

Arról viszont, szinte nem is esik szó, hogyan kezeljék a bizonyos élethelyzetekben felmerülő stresszt. Senki nem kap kiképzést az erőszakmentes konfliktuskezeléshez, a világos és félreértésektől mentes kommunikációhoz, a stabil önbecsülés kialakítására, az érzelmek kezelésére, és a különféle függőségek veszélyeinek felismerésére és elkerülésére sem hívják fel megfelelő mértékben a figyelmet.

Az időseket a magány teszi beteggé
A mentális betegségek az idősebbeket is nagymértékben sújtják, mivel közülük sokan élnek egyedül, nélkülözik az életüknek értelmet adó tevékenységeket. Ezek alapján elmondható, hogy az idősek nagy része a magánytól és a céltalanságtól szenved.

Ez a réteg megtalálja ugyan az utat az egészségügyi ellátáshoz, de ők is hajlamosak csupán testi tüneteiket kezeltetni, ami sokkal drágább és a lelki támaszt is nélkülözi.

Forrás: Házipatika.com