A zene gyógyító hatását számos kutatás és megtörtént eset bizonyítja. Úgy tartják, már a magzatra is jó hatással van, ha az anya zenét hallgat, de több bizonyíték van arra is, hogy betegségek gyógyítására is képesek a dallamok.

A magzat hallószervei már 18-20. hetében kialakulnak. Éppen ezért, már ekkor képes felismerni zajokat és hangokat, így már ekkor érdemes zenét hallgatni.
Később a gyermek beszédtanulására, a rövid távú memóriára és az érzelmekre is pozitív hatással lehet a magzatkorban hallott zene.

Az egyik legkirívóbb eset volt a zene gyógyító hatásának bizonyítására, mikor Don Campbell zenetudós a dallamok segítségével gyógyult meg.
Az orvosok három centiméteres vérrögöt találtak az agyában, ám ő nem vállalkozott az operációra.
A diagnózist követően három hétig dúdolgatott és közben végig a koponya „beteg” felére összpontosította a figyelmét. Amikor a szakemberek ismét megvizsgálták, kiderült, hogy a vérrög a tizedére zsugorodott, és elmúlt a közvetlen veszély.
A zene hatással van az immunrendszerre, a vérnyomásra és az érzelmekre is.
Az intenzív osztályokon is bevett szokás, hogy klasszikus zenét hallgathatnak a betegek és az orvosok.
Washington államban például az ázsiai bevándorlók gyorsabban tanulják meg az angol nyelvet, ha a tanítási óra közben Mozart zenéje szól.
Kanadában a kábítószer-kereskedelem is visszaszorult Mozart hatására.
Depresszió, stressz és koncentrációzavar ellen is kitűnő gyógymód a zenehallgatás.