Ha kíváncsi vagy, hogy a gyerekkorod legfőbb emléke mit árul el a jelenlegi küzdelmeidről, akkor válaszd ki az alább képek közül azt, amelyikben felismered az első gyermekkori emlékképedet!1. kép: A te gondozásodban a jól bevált dolgok általában fejlődnek, továbbalakulnak. Ugyanakkor az is jellemző rád, hogy folyton gyötröd magad, ugyanis mindenképpen el akarod érni azt, hogy te és a körülötted lévő világ is tökéletes legyen. Ebből következik, hogy az életedben egymást váltják a siker élmények és az elégedetlenség érzése, ami kifogyhatatlan energiával ruház fel.

2. kép: Gyakran támad olyan érzésed, hogy senki sem szeret annyira, hogy elég fontos légy a számára, ám ebben tévedsz, ugyanis csak a belső bizonytalanságod az, amit kivetítesz a munkádra és a magánéleti kapcsolataidra.

Elképesztően érzékeny, hatalmas vonzerővel megáldott személy vagy. A környezeted nagyon is, hogy szeret, a segítőkészségedet pedig tisztelik. Nyisd ki a szemed, és lásd meg végre, hogy milyen fontos vagy mások számára!

3. kép: Ha arra az elhatározásra jutottál, hogy a harmadik képet választod, mert az első gyerekkori emlékképed egy dacélmény, ami abban nyilvánulhatott meg, hogy elrejtőztél egy kis kerti játszóházba, akkor ez azt árulja el rólad és a jelenedről, hogy az önállóság és a saját életutad a legfontosabb a számodra, a környezeted pedig csak része lehet ennek.

Az általad választott kép alapján jellemző rád, hogy az életet egy olyan kalandként fogod fel, amiben a munka a kihívás, a szabadidő pedig a fejlődés, élményszerzés ideje. Nagyon szívesen és sokfelé utazol, fáradhatatlanul figyeled mások szokásait, a hasznos dolgokat pedig igyekszel alkalmazni a saját életedben. Téged népszerűvé tesz az, hogy a optimizmusod könnyen átragad másokra.

4. kép: Folyton őrködsz és figyelsz annak érdekében, hogy megelőzd a problémákat, illetve kéznél légy, ha egy szerettednek szüksége lenne segítségre. Az általad választott kép alapján jellemző rád, hogy nagyon erős a segíteni akarás benned, emiatt bármilyen áldozatot képes vagy meghozni azért, hogy helyrehozd azt, ami elromlott. Bölcsen tennéd, ha egy kicsit lazítanál, és észrevennéd a tökéletlenségben rejlő gondtalanságot.

A saját érdekedben próbáld annyira elereszteni a félelmeidet, amennyire csak tudod, ugyanis azzal nem adsz le az igényeidből, ha lazítasz a szorításon.

5. kép: Tele vagy az önbizalmadból fakadó optimizmussal. Ugyanakkor az általad választott kép szerint nem kizárt, hogy néha kétségeid támadnak saját magaddal szemben, de ezt jól kezeled. Ennek oka nem az egód, hanem a csillapíthatatlan tudásvágyad és a kemény munkád. A világon csak egy dolog van, ami alaposan fel tud dühíteni, méghozzá az, ha kétségbe vonják a döntéseidet. Ilyenkor csak azért is megvalósítod az elképzeléseidet.

6. kép: Jellemző rád, hogy a jelened állandó része a folytonos kapcsolatkeresés, illetve az, hogy a sírig tartó bizalmat és kölcsönös odaadást remélsz minden új kapcsolatodtól. Ezzel alapvetően nem lenne baj, ha nem olyan világban élnénk, ahol ezt alig értékelik az emberek.

Ebből következik, hogy gyakran ér csalódás, ugyanis szembesülnöd kell azzal, hogy visszaéltek a bizalmaddal és kihasználtak. Ugyanakkor elkeseredned nem kell, elvégre még így is neked vannak a legőszintébb kapcsolataid!

7. kép: Hadilábon állsz az érzelmeiddel, illetve sokszor előfordul, hogy makacsul ragaszkodsz egy elképzelésedhez, még akkor is, ha valójában te sem vagy biztos a dolgodban. Az általad választott kép szerint ugyan érzed, hogy el kellene engedned a dolgot, mégis valami különös kényszer arra biztat, hogy birtokold az embereket, dolgokat, érzelmeket, még akkor is, ha ezeket át sem éled. A saját érdekedben lazíts a gyeplőn, mert csak akkor élvezheted a szerelmet, barátságot és a sikert, amiben nincs mit szégyellni, hisz mindenki ezt szeretné.

8. kép: Ha úgy határoztál, hogy az utolsó kép illik a leginkább a gyermekkorod első emlékképéhez, akkor kifogyhatatlan szenvedéllyel éled az életedet, és számodra nincs olyan helyzet, amelyben ne tudnád felfedezni önmagadat.

Az is jellemző rád, hogy az átlagnál sokkal jobban tűröd a stresszt, ami annak köszönhető, hogy képes vagy kizárni a külvilágot egészen addig, amíg meg nem oldod a problémát. Amikor ez sikerült, akkor a továbbiakban nem foglalkozol a dologgal, hisz időpocsékolásnak érzed a múlton való tépelődést. Ha viszont lemaradsz egy soha vissza nem térő lehetőségről, akkor az alaposan felbosszant.

(Forrás: noiportal.hu)