A viharral kapcsolatos tévhitek, baljós jelek, biztonságos helyek és segítségnyújtás.Mivel most már egyre több időt töltünk szabadban, ezért nem árt, ha felfrissítjük a viharral kapcsolatos tudásunkat, így például az, hogy hogyan számoljuk ki, hogy mekkora távolságra van tőlünk a vihar.

Ezt úgy a legkönnyebb kiszámolni, hogy a villám és a mennydörgés közt eltelt időt megszorozzuk a hang terjedési sebességével, ami 360 m/s. Ezzel a számítással azonnal megtudjuk, hogy a villámlás hány méterre van tőlünk.

Az internet és mobiltelefonok korában azonban nem muszáj fejben számolgatni, ugyanis elég megnézni a radarképet, ami megmutatja, hogy milyen irányból, milyen sebességgel és milyen intenzitású vihar közelít felénk.

Ha elkap a felhőszakadás, akkor természetesen nem a villámok jelenthetik az egyetlen veszélyt, ezért fontos, hogy biztonságos menedéket keressünk, és ott várjuk meg a vihar elvonulását!

Baljós előjelek: Az égnek meredő haj azt jelzi, hogy a következő másodpercekben az emberbe, vagy a közvetlen közelébe csap bele a villám. Ha a nálunk lévő fémszerszámok (hágóvas, csákány stb.) sercegő, csilingelő hangot ad ki, akkor szintén villámcsapás közeledik, de ebben az esetben még van néhány másodpercünk arra, hogy megváljunk a szerszámtól és pozíciót változtatva elkerüljük a bajt.

Biztonságos helyek: Ha kitör a vihar, akkor az egyik legbiztonságosabb megoldás az, ha egy épületbe húzódunk a villámlás elől, ám teljes biztonságban ott sem lehetünk. Az épületben kerüljük a vízvezetékeket, az ajtókat, az ablakokat, ne használjuk a vezetékes telefonokat, kézmosót, zuhanyzót és a fürdőkádat. Ha a házunk nincs ellátva túlfeszültség védelemmel, akkor húzzuk ki az elektromos berendezéseket, ezzel csökkentve az anyagi károk kockázatát.

Az autóban ugyancsak védelmet találhatunk a villámokkal szemben. A zárt járműben kerüljük a fémes részeket, és soha ne nyúljunk a karosszériához. A legjobb az, ha semmihez sem érünk hozzá, így a bőr vagy műanyag borítású kormányhoz se! Ha betartjuk a szabályokat, és a villám a kocsiba csap, akkor annak fémváza Faraday-kalitkaként véd meg az áramütés okozta sérüléstől.

Ha valakit villámcsapás, áramütés ér: Az emberi test nem tárolja az áramot, éppen ezért az egyik legnagyobb, és legveszélyesebb tévhit, hogy nem szabad hozzáérni ahhoz, akit villámcsapás ért. Minden esetben segítenünk kell azon, akit baj ért, hiszen ezzel életet is menthetünk! Ugyanezért érdemes felfrissíteni az elsősegélyből tanultakat.

Amennyiben az áldozat nem ájult el, akkor az esetek többségében sokkos állapotba kerül, ezért biztonságos helyre kell kísérnünk vagy szállítanunk, illetve elsősegélyt kell nyújtanunk. Megtörténhet, hogy a sérült keringése vagy légzése később, jóval a villámcsapás után áll le, emiatt mindig figyeljük az áldozat életjeleit, valamint azonnal kérjünk orvosi segítséget, és hívjuk a mentőket, még akkor is, ha sérült látszólag jól van.

Ha az áldozat elvesztette az eszméletét, akkor nézzük meg, hogy van-e pulzusa, nem állt-e le a légzése és ellenőrizzük, hogy szabadok-e a légutak. Ha a szájában ételmaradék van, akkor azt távolítsuk el, valamint győződjünk meg arról, hogy a nyelv nem csúszott hátra.

Amennyiben az életjelek kielégítőek, akkor a sérültet helyezzük stabil oldalfektetésbe. Ha a helyzet megkívánja, akkor biztosítsuk a testhőmérsékletének fenntartását, mert ilyen esetben a kihűlés halált okozhat.

Ha az áldozatnak leállt a légzése vagy a szívverése, akkor azonnal kezdjük el az életmentést, és hívjuk a 112-t! Ha külföldön tartózkodunk, akkor a helyi segélyhívó telefonszámot mentsük el a telefonunkba!

Tévhitek a villámcsapással kapcsolatban: Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy nincs mitől félni, ha tiszta az ég. Valójában a villámok a vihartól, zivataroktól több kilométeres távolságban is lecsaphatnak.

Szintén tévhit, hogy a villám a legmagasabb pontot veszi célba. Az igazság ezzel szemben az, hogy nem biztos, hogy a villám a környezetéből kiemelkedő legmagasabb pontba csap bele. Sokszor megtörténik, hogy a toronyházak, vagy toronyszerű épületek (például tévé- vagy rádiótorony) közepe körül csap be a villám.

Gyakori tévhit az is, hogy nem szabad futni, mert a mozgó embert könnyeben eléri a villám. Ezzel kapcsolatban az igazság az, hogy a mozgás önmagában nem növeli annak kockázatát, hogy belénk fog csapni a villám. Sík terepen azonban könnyű célponttá válhatunk, mert belőlünk lehet a „legmagasabb” pont.

(Forrás: turistamagazin.hu)