A politikusok szerint az média és a videojátékok okolhatóak a vérengzésekért.videogameerőszakNem a múlt heti volt az első esett, hogy egy lövöldözés után az amerikai politikusok az „erőszakos” videojátékokat és a médiát tették felelőssé a vérengzésekért. Az első ilyen eset 1997-ben volt, amikor egy 14 éves fiú három embert lőtt meg a Kentucky-ban található Heath középiskolában.

A merénylet után az áldozatok szüleinek nevében eljáró jogász, Jack Thompson, több videojáték készítő ellen indított vádeljárást, ugyanis kiderült, hogy az elkövető rendszeresen játszott a Doom, a Quake, a Wolfenstein, a Redneck Rampage, a Nightmare Creatures, a MechWarrior és a Resident Evil című programokkal.

A kérelem elutasításába Thompson nem nyugodott bele, és még évekig támadta a videojátékokat, azon belül is leginkább a Grand Theft Autót, ami a Guinness Rekordok Könyvének 2009-es kiadása szerint a világ legtöbb vitáját generáló videojátékos franchise-a, amivel kapcsolatban 2009-ig bezárólag több, mint 4000 olyan írás jelent meg, amely valós bűnökkel hozta összefüggésbe a játékot.

2003-ban Tennessee államban két család indított pert a GTA III fejlesztői és kiadója ellen, miután kiderült, hogy két lövöldöző azt állította, hogy a videojátékot akarták utánozni. Hasonló eset történt 2005-ben is, amikor egy tinédzser lelőtt három alabamai rendőrt, majd 2006-ban egy fiatal mészárolta le a családját Új-Mexikóban.

A három ügyben az is közös, hogy mindegyik esetben Thompson képviselte az áldozatok családjait. 2008-ban a floridai ügyvédi kamara megállapította, hogy a jogász rendszeresen helytelenül járt el az ügyeiben, ezért kizárták.

Az USA eddigi történetének legtöbb halálos áldozatát követelő iskolai lövöldözése 1999-ben történt, amikor két diák összesen 12 társukat és egy tanárt gyilkolt meg, majd öngyilkosságot követtek el a Columbine középiskolában.

Miután kiderült, hogy az egyik elkövető azt írta egy jegyzetében, hogy az előre kitervelt mészárlás olyan lesz, mint „a Duke és a Doom keveréke”, valamint a tettesek imádták a lövöldözős videojátékokat, az áldozatok szülei úgy döntöttek, hogy pert indítanak több videojátékos cég ellen.

Az Amerikai Egyesült Államok legvéresebb iskolai lövöldözése 2012-ben történt, a Sandy Hook általános iskolában, ahol ez 20 éves férfi 20 gyereket és 6 felnőttet lőtt le. Később kiderült, hogy a férfi még az iskolai támadás előtt megölte az anyját.

A tömegmészárlás után öngyilkosságot elkövető férfi ugyancsak szerette a videojátékokat, ezért nem más, mint a nemzeti fegyveres szövetségnek, az NRA-nak a vezérigazgatója vádolta a videojátékokat az erőszakos eseményekért. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a jelentések szerint az elkövető elsősorban a Super Mario Bros.-szal és a Dance Dance Revolutionnel játszott.

2018 tavaszán, amikor egy floridai középiskolában 17 embert lőttek le, ismét kikezdték a videojátékokat. Az amerikai elnök, Donald Trump ekkor találkozóra hívta a Fehér Házba az ESA, az ESRB és a Take-Two képviselőit, hogy az erőszakos játékok hatásairól beszéljenek. Tekintve, hogy ennek a tárgyalásnak nem lett semmilyen gyakorlati következménye, így várható, hogy az újabb lövöldözések után tett elnöki nyilatkozatnak sem lesz folytatása.

Arról is szót kell még ejteni, hogy egy 2017-es felmérés eredménye szerint az Amerikai Egyesült Államokban 100.000 főre jut 4,43 fegyveres erőszakból következő halál. Ez a szám a 0,1-et sem éri el más fejlett országokban (Japán, Egyesült Királyság), ahol ugyancsak népszerűek a videojátékok.

2001-ben olyan tanulmány jelent meg, amiben megállapították, hogy a videojátékok nem gyakorolnak nagy hatást a fiatalkori agresszióra. Egy pszichológus azt figyelte meg a 2018-as tanulmányában, hogy a lövöldözők 80%-a nem is videojátékozik.

Mindezek fényében talán ideje lenne elengedni azt a gondolatot, hogy az erőszakos videojátékok csökkentésével a lövöldözések számára is lejjebb menne, vagy ideje lenne máshol keresni a probléma gyökerét.

(Forrás: hu.ign.com)