Érdekességek a magyar érettségi vizsgákról.
Az osztrákok varrták a nyakunkba: Magyarországon 1849. október 9-én rendelték el az osztrákok, hogy minden középiskolásnak kötelező érettségi vizsgát tennie. Ez ugyanakkor történt, amikor az Osztrák Császárság oktatást reformálták.
Az érettségi bevezetésekor még nem kellett minden középiskolásnak vizsgára jelentkeznie, csak azoknak, akik be akartak kerülni a felsőoktatásba. Magyarországon az érettségi bevezetését az önkényuralom újabb megnyilvánulásának könyvelték el és németesítési szándékot láttak benne.
Az iskolafenntartók, főleg a magyar egyházak, tiltakoztak az érettségi ellen, mert az iskolai autonómia megsértését látták benne, teljesen jogosan.
Így változott az érettségi: Magyarországon 1849-ben született meg az első érettségi vizsgaszabályzat, ami nagyjából 40 évig nem változott. Eleinte nagyon szigorú feltételekhez kötötték, hogy hol lehet érettségi vizsgát szervezni. A diákok csak államilag elfogadott központi helyeken érettségizhettek.
Írásbeli és szóbeli érettségi mindig létezett. A vizsgatárgyak az „anyai vagyis oktatási nyelv”, két további nyelv (általában latin és görög), történelem, földrajz és a természetismeret volt. Az utóbbihoz tartozott a mennyiségtan. Hittanból mindenkinek a saját felekezetének tanítása alapján kellett érettségiznie.
1884-ben bevezették, hogy a vizsgabizottságban legyen egy kormányképviselő tag, és engedélyezték a saját anyanyelvű írásbelit a nemzetiségi nyelvű iskolákban. A vizsgázók nem a központilag kiadott címek alapján írták meg az írásbelit, hanem az iskola adta meg a címeket, amikből a vizsgabizottság elnöke választott.
A vizsgatantárgyak is megváltoztak. Ettől kezdve az összes iskolatípusban öt tantárgyból rendeztek szóbelit. A gimnáziumban latinból, a reáliskolában németből. A maradék négy tantárgy megegyezett, tehát minden diáknak le kellett vizsgáznia magyar nyelv és irodalomból, Magyarország történetéből, matematikából és fizikából. Ebben az időben az érettségiző diákoknak fizetniük kellett a vizsgáért és az érettségi bizonyítvány kiállításáért.
Mire jó az érettségi: Eleinte csak azoknak a diákoknak kellett érettségiznie, akik egyetemre készültek, mert ez volt a belépő a felsőoktatásba. 1883-tól már a köztisztviselői karba is megkövetelték az érettségit.
A II. világháborút követően a kommunista rendszer miatt zuhant az érettségi jelentőségének súlya. Az érettségi megléte többé nem jelentett automatikus felvételt a felsőoktatásba, hanem inkább ideológiai szűrőként használta az új népi hatalom.
A vizsgabizottság véleményt alkotott a vizsgázó „ideológiai fejlettségéről”. Ha a diák nem volt se paraszti, se munkás származású, akkor „helyhiány miatt” nem vették fel az egyetemre. 1952-ben bevezették az egyetemi felvételi vizsgát, így tovább csökkent az érettségi jelentősége.
A lányok érettségije: 1877 óta tehetnek érettségi vizsgát a lányok, akik akkoriban lányiskolákban tanultak, ezért meg kellett jelenniük a hozzájuk legközelebb eső fiúgimnáziumba, hogy ott vizsgázzanak. A lányok azért kezdhettek érettségizni, mert ebben az évben megnyílt előttük az egyetemet kapuja.
Néhány „népszerű” intézkedés az érettségivel kapcsolatban: A Tanácsköztársaság idejében eltörölték az érettségit, de 1919 végétől visszaállították. 1974-ben eltörölték az érdemjegyeket az érettségin, ahol a diákok szöveges értékelést kaptak.
1978-ban eltörölték a történelmi érettségit, de a tanárok nyomására, a tantárgy hamarosan visszakapta az őt megillető helyet az érettségi vizsgák sorában.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Legutóbbi hozzászólások