Az egyedüllét védtelenséget, szorongást vált ki belőlünk.Időpazarlásnak tartjuk azt, ha valamit nem tudunk azonnal elintézni, hanem kisebb-hosszabb ideig várakoznunk kell. Ez azonban nem csak azért idegesíthet, mert lenne jobb dolgunk is, ugyanis Elisha Goldstein klinikai pszichológus szerint mélyebb oka van annak, ha utáljuk az üresjáratokat.

A szakember magyarázata az, hogy a várakozás egy ősi programot indít el az agyunkban. Ez az egyedüllét = védtelenség = fenyegetettség, ami ösztönös szorongással párosul. A várakozás tehát azt az ősi helyzetet juttatja eszünkbe, amikor az emberek a klánjuk nélkül, kiszolgáltatva bujkáltak az ellenség elől, vagy így vártak a vadra, amit el akartak ejteni.

Goldstein szerint most is ez történik, mert várakozás közben kicsúszik a kezünkből az irányítás, ezért szorongó érzés kerít a hatalmában. Ha ezt többször érezzük a várakozás közben, akkor valószínű, hogy a következő alkalommal is hasonlóan fogunk reagálni.

A kellemetlen helyzetet szerencsére könnyen oldhatjuk egy könnyű gyakorlattal. Ehhez először is el kell tenni a könyvet, mobilt, vagy más eszközt, amivel elvonjuk a figyelmünket a várakozásról.

Ez után odafigyelve, koncentrálva, szisztematikusan lazítsuk el az izmainkat. Nézzünk körbe, majd nyugtázzuk, hogy biztonságban vagyunk. Ha ezt tudatosan gyakoroljuk, akkor hamarosan automatikussá válik. Mivel így megnő az önkontroll, ezért nyugodtabban várjuk ki a sorunkat, és elfelejthetjük a sürgető, irritáló érzést.

Azt is megtehetjük, hogy előre felkészülünk a várakozásra úgy, hogy átgondoljuk a napi programunkat, és azt, hogy mikor kell majd várnunk. Goldstein technikáját érdemes kipróbálni, ám azt nem árt tudni, hogy vannak helyzetek, amikor képtelenség megnyugodni várakozás közben.

(Forrás: divany.hu)