Elkészült az UNICEF új felmérése a gyerekekről.

Míg eddig a gyerekszegénység állt a nemzetközi szervezet érdeklődésének homlokterében, most ennél szélesebb körű a vizsgálat. Mivel a 2009-2010-es időszak a vizsgálat időtartama, így a gazdasági-pénzügyi válság hatásai nem érvényesülnek az eredményekben. A szervezet 2007 óta készíti a témában jelentéseit.

26 kritériumot vettek górcső alá 29 országban. Az is új az adatgyűjtési módszerekben, hogy ezúttal a gyerekeket is megkérdezték, és az általuk adott válaszokat összevetették a róluk adottakkal. A témák az egészségre, az oktatásra, az erőszakra és a környezetre vonatkoztak.

Hollandiában a legjobb gyereknek lenni – ez a felmérés végkövetkeztetése. Ők ott élnének a legszívesebben (igaz, honnan lehet nekik összehasonlítási alapjuk, milyen lehet más országban élni?), boldogok.

Az elmúlt időszakhoz képest javult a gyermekek helyzete. Csökkent a különbség a kelet-közép- és a nyugat-európai gyerekek helyzete között. Régiónkból Szlovénia és Csehország közelíti meg legjobban a legfejlettebb országokat.

A gyermekek esetében az adott ország gazdasági helyzete kevésbé befolyásolja boldogságukat, mint a felnőttek statisztikájából kitűnik. Arra a kérdésre, hogy mennyire jó ott gyereknek lenni, a lista sereghajtói Románia, Lettország és Litvánia, de épp csak egy hellyel előzik meg az USA-t.

Magyarország a 20. helyen áll, a lista közepe táján. A lista első helyei között szerepelünk oktatásban, és az átlagnál rosszabb helyre kerültünk a lakáskörülményeket és az életmódot firtató kérdések tekintetében. Egy kérdésben állunk az élen, a kötelező védőoltásokat nálunk kapja meg a legtöbb gyerek. Általában ott jobbak az eredményeink, ahol állami intézményrendszer szükséges, így az oktatásban. Sokan járnak nálunk óvodába és középiskolába az összehasonlított országokhoz képest. Kevés az iskolarendszerből kikerülő fiatal.

Az, hogy a gyerekszegénységi mutató jó eredményt jelez az összehasonlításban, az nem azt jelenti, hogy kevés a szegény gyerek hazánkban, hanem azt, hogy a mélyszegénységi küszöb alatt élnek kevesebben a többi vizsgált országgal összehasonlítva. A többi szegénységi mutató már nem mutat ilyen kedvező képet. Kifejezetten rosszul teljesítünk a családok szegénységét és a lakókörnyezet minőségét vizsgálva, amely pontot tekintve az utolsó helyre kerültünk.

Az UNICEF magyarországi irodája is végez kutatásokat, s a nemzetközi összehasonlítás nem feltétlenül egyezik meg a hazai kutatások eredményeivel. A nemzetközi összehasonlítás szerint minden harmadik, a hazai felmérés szerint minden második magyar gyerek nélkülözni kénytelen.

Nálunk a legkisebb az egy főre jutó szobák száma. Nálunk a legzsúfoltabbal a lakások. Gyakran beázik a tető, nincs zuhanyzó vagy WC. Ebben a kategóriában Magyarország csak Észtországot, Lettországot, Litvániát, Lengyelországot és Romániát előzi meg.

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar gyerekek sokat dohányoznak, de szerencsére keveset drogoznak 11%-kal míg Kanadában ez a szám 30%. Bár szinte minden országban javult a dohányzási arány, Magyarországon sajnos ebben a kérdésben nincs előrelépés. Az alkohol is komoly probléma, minden ötödik gyerek volt legalább kétszer részeg. A tizenéves terhességek arányát tekintve is az utolsó nyolc között vagyunk. Verekednek. A magyar gyereknél csak a cseh, a görög és a spanyol gyerekek verekedősebbek. Az erőszak több formájával találkoztak. A családon belüli erőszakot a jelen kutatás nem vizsgálta.

Szeretik a magyar gyerekek az édesanyjukat, benne jobban megbíznak, mint édesapjukban.

Reggelit a gyerekek fele eszik, 30 %-a kap naponta friss gyümölcsöt.

Mindent összevetve a 20. helyen végeztünk. A gyerekek viszont nem boldogok, csak három ország gyerekei boldogtalanabbak náluk. Van különbség a között, hogy ők maguk hogyan ítélik meg helyzetüket, és a között, hogy valójában milyen a helyzetük. Ennek megítélésében akár az is közrejátszhat, hogy az adott országban mennyire merik elmondani az emberek a véleményüket – vélik a kutatók.

www.origo.hu