A tükör részben egy egyszerű használati tárgy, amit a hétköznapokban használunk, de részben egy mágikus tárgy is.
Arra használjuk, hogy megnézzük magunkat benne, és a teret is jól növeli a lakásban.
Ha megtudjuk őseink mire használták a tükröt a szellem és a lélek területén, mi is meríthetünk ötleteket lakásunk berendezésével kapcsolatban.

Régen, amikor még nem volt tükör, a különböző fényes, tükröződő felületeket használták tükörként. Amikor a vízben nézte valaki a tükörképét, tilos volt azt megzavarni, hiszen rombolta a lelkét megjelenítő tükörképét, és balszerencsét hozott. A tükörben a lelkük tükrét látták.
A saját lelki tisztaságukat egy kör alakú tükörben vizsgálták, ezt a lelkiismeret aranytükrének is hívták.
Őseink mindig a nap formáját utánozva, kör alakúra formázták a lelki tükröket.

Amikor az ősmagyar sírokban ilyen tükröket találtak, arra következtettek, hogy a sírban egy papnő vagy egy pap nyugszik.
A lélek tükre későbbi korokban is megjelent. A Székelyeknél a kapura a gyalogos bejárat felé helyezték, hogy aki mielőtt belép előtte vizsgálja meg lelkiismeretét, hogy tiszta szándékkal érkezik a házba.

tükör1A tükör a magyar néphit szerint a másvilágot, a dimenzió kaput jelentette, ahol a szellemek átjárhatnak.
A tükröt jóslásra is használták, hiszen a jövőt megláthatták benne. Szerelmi jóslásra is használták, azt tartották, hogy aki Luca napján a tükörbe néz egy eladó sorban lévő leány, megláthatja leendő hitvesét.
De a rontás ellen, és a gonosz elleni védelemre is használták a magyar néphiedelem szerint.

Amikor valaki beteg volt, a tükröt letakarták, hogy ha meghal, a lelke könnyen elmenjen és ne járjon vissza.
De voltak olyan hiedelmek is, hogy a viharban, ha nem takarták le a tükröt a villámokat odavonzották.
A törött tükör akár halálesetet is jelenthetett, de minden esetben szerencsétlenséget. Ha hajadon, vagy nőtlen férfi törte el a tükröt, azt jelentette, hogy hét évig nem házasodhatott meg.

A tükör lehetőséget ad arra, hogy magunkat kívülről láthassuk, és ráébredhessünk életünk lányeges kérdéseire, lelkünk fejlődésünk kiváló eszköze.
Ha nem akarjuk látni a valós tartalmat, a tükröt, vagyis amit látunk benne, mi magunk homályosítjuk el, de a tükör mindig az igazat mutatja.

Aki szembe néz önmagával és felvállalja a felelősséget életének alakulásáért, saját magáért, annak tiszta a tükre.
Régen a parasztházakban csak egyetlen tükör volt, amit a keleti részen, a tisztaszobában tartottak, hogy a tiszta energiát az egész házra szétszórja. Megdöntve volt elhelyezve, hogy a benne élőket ne zavarja meg.

Mára a tükör használata leszorult a külsőségek tükrözésére. A formája már nem a napot utánozza, hanem különféle formában jelennek meg, és már nem csak egy helyen, hanem sokszor a lakás több helyiségében is.
Azt azonban fontos lenne betartani, hogy ne csonkolt, és hullámos formában használjuk a tükröt, hanem mindenképp egy szabályos formátumban. Az eltört, vagy megrepedt tükröket semmiképp se tartsuk a házban.
Amikor valaki túl sok tükröt tart a házban, vagy túlságosan vonzódik más dimenziókhoz, vagy túlzott önimádatra is utal.

Ajánlatos elkerülni a nagy tükrös felületeket, de hálószobában és gyerekszobában egyáltalán nem ajánlatos tükröt tenni. Fontos a tükör tisztán tartása is, hiszen a lelkünket tükrözi!
A lakás keleti részébe tegyünk egy kis kerek tükröt, ami a lelkiismeretünk aranytükre lesz.

„A gyermek lelke olyan, mint a tükör, mely váltakozva fordul új és új irányba s fényt keres, napok, holdak, csillagok, vagy pislogó gyertyák fényét, mit önmagáról visszatükrözhessen.” Wass Albert