Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Vérfertőzés okozta az uralkodók vesztét

Tetszik a cikk?

Napjainkban is léteznek országok, ahol a vér tisztasága és a hatalom megerőzése miatt, családon belül házasodnak az uralkodók és nemesek.II. KárolyA belterjesség távolról sem a közelmúlt találmánya, hiszen már az ókori Egyiptomban is szokás volt, hogy a közeli rokonok egymással kötöttek házasságot. Tutanhamon fáraó szülei testvérek voltak, az uralkodó pedig a lánytestvérét vette feleségül, aminek következményeként a legtöbb gyermekük halva született, vagy olyan súlyos betegséggel, hogy abba kiskorában elhunyt.

Ahogy az ókori Egyiptom is bizonyítja, az uralkodói osztály a kezdetektől belterjesen házasodott, de ezt a szokást a Habsburg-család vitte túlzásba, ugyanis ők addig házasodtak politikai okokból, hogy végül Európa legbefolyásosabb uralkodói családjává váltak a XVI. század elejére.

A belterjességből két ág született. Az egyik a spanyol Habsburgok, akik az itáliai, a spanyol, a németalföldi és a tengerentúli birtokokat kormányozták. A másik az osztrák volt, akik a császári címet és a Duna-menti királyságokat kapták.

A belterjesség szempontjából a spanyol ágat kell kiemelni, amit I. (Szép) Fülöp és Őrült Johanna alapított. A házaspár génjeinek 2,5 százaléka közös ősöktől származott, majd minden uralkodásra szánt leszármazottjuk családon belül házasodott, ami végzetes genetikai betegséghez vezetett.

A legszörnyűbb sors II. Károlynak jutott, ugyanis a 200 évnyi családon belüli házasságok eredményeként olyan mértékben belterjes volt a génállománya, hogy olyan akkor sem alakul ki, ha édestestvéreknek születik gyermeke.

II. Károlynak rengeteg egészségügyi problémával kellett együtt élnie, köztük azzal, hogy alacsony növésű volt, csak 8 évesen tanult meg járni, de később is gyakran elesett, az állkapcsa olyan hatalmas volt, hogy alig bírt beszélni, folyton nyáladzott, és képtelen volt utódot nemzeni, ami a dinasztia végét jelentette. II. Károllyal kihalt a Habsburgok spanyol ága.

Belterjesség szempontjából meg kell említeni az elmebeteg III. György király leszármazottját is, aki IV. Vilmost, aki Viktória királynő apja volt. Az uralkodó 51 évesen nemzette a lányt, aki valószínűleg tőle örökölte a vérzékenységi hajlamot.

Viktória királynő hozzáment Albert herceghez, akitől három gyermeke született. A hibás gént mindegyik utód örökölte, sőt, két lány tovább is adta azt. Viktória királynő szerteágazó génkészlete a mai napig él, hiszen II. Erzsébet és Fülöp herceg is az ő leszármazottjai.

Erzsébet osztrák császárné, magyar és cseh királyné is vérfertőzésből született, ugyanis a szülei unokatestvérek voltak, aminek következményeként Sissi lelki problémákkal, evési zavarokkal küszködött.

Az uralkodónő az unokatestvérével, Habsburg–Lotaringiai-házból származó Ferenc Józseffel kötött házasságot, miután erre pápai engedélyt kellett kérnie, ugyanis túlságosan közeli rokonoknak számítottak.

A házasságból négy gyerek született. A legidősebb utód, Zsófia, tífuszban halt meg. Az egyetlen fiú Rudolf volt, aki 30 évesen megölte magát, ezzel hátrahagyva az egyetlen gyermekét, Erzsébet Mária főhercegnőt.

A hosszú életet élő Gizella a másodfokú unokatestvérével, Lipót bajor királyi herceggel kötött házasságot, és négy utódot szült. Sissi negyedik gyermeke, Mária Valéria a harmadfokú unokatestvérével, Ferenc Szalvátor főherceggel kötött házasságot. Az így címzetes toszkánai hercegnévé vált Mária Valéria tíz gyermeket szült.

Habár ma már tudományos tény, hogy a belterjesség milyen genetikai rémálomhoz vezet, mégis még a XXI. században is előfordul ilyesmi, ugyanis 2012-ben kiderült, hogy a százezer lakosú Tongán a király idősebb fia, Tupouto’a Ulukalala herceg feleségül vette az unokatestvérét azért, hogy ezzel őrizzék meg a királyságot és a vérvonalat.

(Forrás: divany.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*