Nyolc magyar templom, ami az Árpád-kor óta áll.
A kisapáti Szent kereszt kápolna: A tatárjárás idején, IV. Béla vonatkozó rendelete miatt építették a zömök, egyszerű, dísztelen, egyenes szentélyzáródású kápolnát. A XIV. században átalakított épület barokk jellegű kapuja arra utal, hogy később is végeztek rajta átépítést, de az eredeti jellegét meghagyták.
Az egykori premontrei, jelenlegi református templom Ócsán: A XIII. században biztos, hogy állt a templom. A XVI. században elhagyták a szerzetesek a kolostort és templomot, aminek az állapota jelentősen leromlott.
Később a reformátusok használták, majd a XVIII. században gróf Teleki József úgy döntött, hogy fel kell újítani az épületet, amit a XIX. század második felében villámcsapás ért, majd egy tűzben is megsérült. Az utolsó helyreállítási munkálatokat az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején végezték el.
Karcsa, a református templom épülete: Egy XII. századi körtemplomból alakították ki a református templomot, aminek a többi része a XIII. században épült. A XVII. és XVIII. század között leromlott az épület az állapota, ezért 1763-ban helyre kellett állítani.
Mánfa: Az Árpád-korban, a XII. században, román stílusban építették. A templomot hosszúkás négyszögű, dongaboltozatos szentély zárja le. A XIV. században bővítésen esett át az épület, aminek nyomait például abban fedezhetjük fel, hogy az eredeti, félköríves ablakok mellett csúcsívesek is láthatóak. A restaurálásra az 1920-as években került sor.
Gyügye református templom: Az 1200-as években épült templomon elsősorban román stílusjegyek figyelhetőek meg, de gótikus elemekkel is rendelkezik. A szakemberek úgy gondolják, hogy a XV. században alakíthatták át.
A XVIII. században festett, barokk kazettás mennyezetet kapott az épület. A kazettákon elsősorban a vallással kapcsolatos jelképek tekinthetők meg. Sokaknak szemet szúrt, hogy a gyerekrajzokhoz hasonló, úgynevezett naiv műalkotások hasonlítanak a csengersimai templom díszítésére, ez ugyanaz a mester készíthette a két templom műalkotásait.
Lébény – a Szent Jakab templom: A román kori templomépítés egyik legszebb alkotása a két tornyos, bélletes kapukkal díszített épület, aminek építéséről nincs pontos dátum, de a külső falon szerepel az 1206-os évszám, míg egy 1208-as oklevélben II. András hagyta jóvá, hogy Győr lovag monostort alapítson, és azt a bencéseknek adja.
A Szent Jakab templom egyik érdekessége a déli kaput őrző angyal. A bélletes kapuk hasonlítanak a jáki temploméhoz, ám ezeket nem díszítették annyira gazdagon.
A boldvai református templom: Az 1100-as évek végén épült templom mellett állt egy kolostor, amiben elkészült a Halotti beszéd és könyörgés, ami az első, utókor számára fennmaradt, latin betűs, magyar nyelvű szöveg.
A templom 1203-ban leégett. Később, az 1280-as években, a tatárjárás idején, felgyújtották. Később helyreállították az épületet, ami a XV. században gótikus elemekkel bővült, majd a XVI. században a reformátusoké lett. A XVIII. században megint leégett. Az újabb helyreállítás során csak az egyik tornyot nem építették át.
A felsőörsi prépostsági templom: A XIII. században épült a meleg, vörös árnyalatú kőből emelt templom, ami annak ellenére épen maradt, hogy az elmúlt 700-800 év sok viszontagsággal telt. Az épületen szemmel látható különbségek fedezhetők fel, hiszen a torony és a templomtest más anyagból készült.
A felsőörsi prépostsági templom legérdekesebb része a nyugati bélletes főkapu, aminek oszlopfőit növények, állatok, emberek alakjai díszítik. A másik különlegessége a színes, kicsit naiv ábrázolásmódú parasztbarokk főoltár és szószék. Emellett az ablakokon látható Herkules-csomó is egyedülálló látvány.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Legutóbbi hozzászólások