Szubjektív lista Budapest meseszép ingatlanjairól.
Magyarország fővárosa igazán gazdag, ha építészeti remekművekről van szó, hiszen a modern épületek mellett bőven akad több száz éves múltra visszatekintő épület, ami többé-kevésbé megőrizte az eredeti formáját.
Az alábbi szubjektív listán több olyan csodás budapesti épület szerepel, amit a turistáknak, de a fővárosban élőknek is látniuk kell.
A New York Kávéház: Arányi Miksa kérte fel Hauszmann Alajost, hogy tervezze meg a New York Palotát, aminek földszintjén a XIX. század végétől működött a pazarul berendezett, legendás kávéház.
A Zeneakadémia: 1907-ben készült el Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A homlokzaton látható kő és bronz szobrok Stróbl Alajos, Telcs Ede, Szabó Antal, Maróti Géza és Senyei Károly munkája, míg az üvegablakokat Róth Miksa alkotta. A belső terek festményei Körösfői Kriesch Aladár alkotása.
Nyugati Pályaudvar: 1877-ben adták át a Gustav Eiffel cége által tervezett pályaudvart, aminek építésének idejében újdonságnak számított a légiesnek tűnő vasszerkezete.
A városmajori templom: A Jézus Szíve Plébániatemplom a modern építészet egyik legszebb példája. Az épületet az 1920-as években kezdte építeni Árkay Aladár és Árkay Béla.
A Thonet-ház: Az 1880-as évek végén épült a Váci utca 11-es szám alatt található ház, ami magán viseli Lechner Ödön keze nyomát. A három emeletes, plusz padlásteres, ingatlan a magyar szecesszió egyik ékes példája.
A Fővám téri vásárcsarnok: 1897. február 15-én adták át a Központi Vásárcsarnokot, majd 80 évvel később, 1977-ben műemlékké nyilvánították. A vásárcsarnok építése a városrendezés és a modernizáció törekvésének az eredménye.
A Mátyás-templom: A tatárjárás után vette kezdetét a háromhajós, tornyos bazilika építése, ami 1269-re fejeződött be. A Mátyás-templom egyik legérdekesebb faragványát, a Mária-kaput, 1370 után hozták létre.
A Mai Manó ház: A Nagymező utcában található a ház, ami Mai Manó, a császári és királyi udvar fényképészének tulajdonában állt. A gazdagon díszített neoreneszánsz homlokzaton Zsolnay pirogránit burkolat látható.
Az egykori Fortuna fogadó: A középkorban három ház állt a Fortuna u. 4 szám alatt. Az ingatlanok többször gazdát cseréltek, majd 1784-ben Buda városának tulajdonába került. Ebben az időben nyílt meg a fogadó, a kávéház és a vendéglő, aminek a Fortuna nevet adták.
A Buzogány-torony a Várban: A magyar főváros 1944-45-ös ostromáig szélesebb és vaskosabb volt a torony. A háború után helyreállították a torony eredeti, középkori magját.
A Műcsarnok: 1895-96-ra készült el a Műcsarnok, Schickedanz Albert műépítész tervei alapján és Herzog Fülöp Ferenc közreműködésével.
A Szent István bazilika: A XVIII. században a Hecc színház áll a bazilika helyén, ám a Lipótváros egyik gazdag polgára, Zitterbarth János úgy döntött, hogy egy kis, ideiglenes templomot építtetett a területre.
A Boldog Salkaházi Sára Plébánia: 2008-ban szentelték fel a XV. kerületi, letisztult külsejű templomépületet, aminek tornya 30 méter magas. Az épület a második világháború egyik mártírja, a zsidókat bújtató, a boldoggá avatott Salkaházi Sára tiszteletére kapta a nevét.
A Művészetek Palotája: A 2000-es évek elején kezdték építeni és 2005-ben adták át az épületet, aminek elkápráztató a belső kialakítása, a nagy koncertterme és az esti kivilágítása.
A Várkert Bazár: 1875 és 1883 között, Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült a Várkert, amelynek árkádsorai anno üzletekkel telt meg. A megújult Várkert Bazárt 2014-ben adták át.
Gül Baba türbéje: Eredetileg kolostor állt a türbe helyén, majd a török hódoltság után kápolnává alakították. Amikor 1790-ben feloszlott a jezsuita rend, akkor magánház lett. A második világháborúban Wagner Lajos a villájával körbeépítette, ezért a türbe nem látszott. Budapest ostromakor ez védte meg az emlékhelyet a pusztulástól.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Legutóbbi hozzászólások