A világon számos roncstemetőt találhatunk, ahol rozsda és enyészet rágja a járműveket, amelyekhez érdekes történetek kapcsolódnak.
RAF (Royal Air Force – Királyi Légierő) Folkingham: 1940-ben azért nyitottak meg, hogy „csali” legyen a RAF Spitalgate számára. A roncsok között akadnak Caterpillar bulldózerek, üzemanyag utántöltő teherautók, daruk, traktorok, régi katonai teherautók, páncélozott járművek a II. Világháborúból, és egy DUKW kétéltű jármű. A roncstemetőben az három helyiség is felfedezhető, ahol a Thor rakétákat tárolták.
Barry Roncstelep: 1955-ben állami kézbe került a Brit Vasúttársaság, ezért bejelentették, hogy kidobják az elavult szerelvényeket. Mivel a rengeteg járművet a társaság nem tudta hova tenni, ezért sok vonatot magán hulladéktelepeknek adtak el. Ezek között volt a Woodham Brothers hulladéktelepe, a dél-wales-i Barry-ben.
A gőzmozdony rajongói nem sokkal később rájöttek, hogy a társaságnak köszönhetően fennmaradtak a ritka mozdonyok. Az első megmentett gőzmozdony 1968 szeptemberében hagyta el a roncstelepet, majd az 1970-es években folytatódott a mozdonyok életre keltése.
Chatillon erdei autótemető: A belga kisváros mély erdejében négy autótemető található, amelyekben több, mint 500 kocsit rág a rozsda. A mohával benőtt járművek eredetével kapcsolatban nincs egyetértés az emberek között.
Az Arizona Boneyard repülőgép roncstelep: A Davis-Monthan Légibázison található a 309-ik AMARG Légtér Karbantartó és Megújító Csoport. Az arizonai sivatagból 1430 focipályányi területet elfoglaló járműtemetőben 4200 légi jármű található. Ezek értéke nagyjából 35 milliárd dollár.
A világ legnagyobb légierő temetőjét négy részre osztják. Az első az 1000-es kategória a megóvott, repülőképes légi járművekre utal. A 2000-es kategóriába az alkatrésznek jó járművek tartóznak. A 3000-es kategóriába a jó állapotban lévő gépek szerepelnek. A 4000-es kategóriába az idejétmúlt, múzeumi darabnak vagy hulladéknak szánt roncsok tartóznak.
Bolívia mozdonytemetője: A Salar de Uyuni, a világ legnagyobb só mezeje magasan az Andokban, Bolívia délnyugati részén található. 1888-ban fellendült a helyi bányaipar, ezért brit mérnököket kértek fel arra, hogy építsenek ki egy vasúthálózatot, ami nyúljon le a Csendes Óceánig.
A bányaipar az 1940-es években bedőlt, mert az ásványi erőforrások kimerültek, emiatt a vasútra se volt többé szükség. Sok gőzmozdonyt egyszerűen otthagytak a sós kietlenségben.
Szovjet tengeralattjárók a Kola Félszigeten: A szovjet tengeralattjáró temetőt a Nezamenaja Medencében, a Sarkkörön belül, észak Oroszországban találhatjuk meg. A gyűjtemény első darabjai azok az 1970-es években használt katonai tengeralattjárók voltak, amelyek közül sok nukleáris meghajtású. A Google Earth szerint még minimum hét tengeralattjáró ázik a vízben.
A csernobili katasztrófa járművei: Nemcsak az embereket és az épületeket érte sugárzás, hanem a járműveket is, amelyeket a tűzoltáshoz és a kimenekítéshez használtak. Az tragédia óta hatalmas roncstelepeken helyezték el a járművek nagy részét. Ezek egyik legnagyobbja Rassokha-ban található.
Egy motorbicikli roncstelep New York állam távoli részén: A motorosok körében igencsak népszerű volt a New York államban lévő Lockport Eerie Csatornáján belül található régi raktárház, amit egyszer egy Kohl nevű ember vett meg. Az illető valószínűleg motorbiciklikkel kereskedett.
Oranjemund Gyémánt járműroncstelep: Az itt található roncstemetőben az 1920-as években készült és II. világháborús tankok hevernek. Ezekkel korábban homokot toltak. A cég munkatársai szívesen megmutatják a roncsokat, de fényképezni szigorúan tilos.
Nouadhibou Hajótemető: Az 1980-as években az emberek rászoktak arra, hogy az öbölben hagyták a lepusztult hajókat amelyek között akad egyszerű halászhajó, de luxus vízi jármű is. A sekély vízben rozsdásodó hajók egyik legnagyobbika a 2003-ban zátonyra futott United Malika, ami anno rengeteg halat szállított.
(Forrás: noiportal.hu)
Legutóbbi hozzászólások