Magyar falvak, ahova egyszer mindenkinek el kell látogatnia!Noszvaj: Magyarország egyik legtisztább levegőjű helye Noszvaj, ahol nyugalom, testi és lelki felfrissülés várja a turistákat, akik felfedezhetik a Bükkalja számtalan látnivalóját és élményét. Aki úgy dönt, hogy eltölt egy hétvégét a noszvaji életérzésben, az utána úgy megy haza, hogy sokat látott és átélt, de még van miért visszatérnie.

Noszvaj dísze az 1778-ban copf stílusban épült De la Motte-kastély. A pince- és barlanglakásokat a XIX. században alakították ki, napjainkban pedig alkotótelepek foglalták el a lakatlanná vált otthonokat.

Síkfőkút régóta kedvelt és népszerű kirándulóhely, ahogy a Kánya patak, a csodás erdők és a körülöttük magasodó hegyek is ámulatba ejtik a látogatókat, akik borászatokat is találnak a környéken.

A noszvaji kirándulás programjából kár lenne kihagyni a Szafaritúrát, amin régi szafaribusszal fedezhetőek fel az erdők, szőlők, a rejtett utakon található pincék, de meg lehet állni piknikezni is az erdei tisztáson. Ugyancsak a szafaribusszal fedezhető fel Szomolya, annak híres cseresznyéje és kőfaragó múltja.

Noszvajon található a Meseút is, ami Magyarország első meseterápiás tanösvénye, de szintén itt található hazánk első olyan szállodája, ami bevezette a népszerű „glamping” vonalat.

Szigetköz: Érintetlen természet, Duna, vadregényes tájak, egyedülálló élővilág, nyugalom, pihenés és kikapcsolódás jut a legtöbb ember eszébe Szigetközről, ugyanis ide csak annak érdemes eljönnie, aki képes hátrahagyni a civilizációs rohanást, kikapcsolja a mobilját és átadja magát a csendes nézelődésnek.

Ezen a helyen az ember csak vendég, a vendéglátója, a természet, pedig sok élménnyel gazdagít, ha megfelelően közelítenek hozzá. Hazánk egyik legszebb tájegységében a víz, a vidék és a környezet mellett ritka állat- és növényfajok, a magyar halfajok közel 80%-a, vendégfogadó települések, fürdők és kerékpárutak is találhatóak, sőt, a 100 éve kihalt hód ismét megjelent.

Mosonmagyaróvár: A Duna partján fekvő települést nemcsak a természeti kincsei, hanem a történelme és modern játszóháza miatt is érdemes felfedezni. Mosonmagyaróvár XIII. században épült vára sok mindent megélt.

A várban raboskodott Hunyadi Mátyás 1457-ben, majd Mohács után itt élt II. Lajos özvegye, Habsburg Mária királyné. A XVII. században emelettel bővítették, és akkoriban a Szent Koronát is e falak őrizték.

A városba több híresség is ellátogatott. Az ő emléküket szobrok, emléktáblák és legendák őrzik. A vár korlátján Fekete István író szobra, lábánál a kis Vukkal látható. A Városháza előtti téren a Habsburgok főhercegi, Napoleon által is megszállt kastélya áll, amiben Gróf Széchenyi István, a megye országgyűlési követe és Jellasics is megfordult.

1848 októberében Kossuth Lajos a kastély erkélyéről hívta hadba a környéken élőket. Az épület leghíresebb lakója Habsburg Frigyes volt, akinek padon ülő bronzszobra a kastély oldalában kapott helyet.

2016-ban a Városkapu elnyerte az Európa legszebb főtere címet az Entente Florale Europe versenyen. Mindemellett Mosonmagyaróvár ad otthont az egyik legjobb európai gyógyvíznek.

Szerencs: Az édesszájúaknak biztos, hogy nem kell bemutatni a csokoládéról ismer Szerencset, ahol még Gombóc Artúr is Guinness-rekordot állított fel. Az itt található gyár első terméke a 101-es főzőcsokoládé volt, ami esetében a próbagyártáskor az utcán osztogatták a dolgozók a járókelőknek.

A ’70-es években újabb ikonikus termékeket állítottak elő a gyárban, így például a Balatont, a Tibit, a macskanyelvet, különféle drazsékat, tejkaramellát és szaloncukrokat. Azok a szerencsések, akiknek lehetőségük volt megkóstolni az „eredeti” édességeket, nosztalgiával gondolnak vissza rájuk.

Jó hír, hogy napjainkban újra kaphatóak a régi kedvencek! A Szerencsi csokoládét 2015-ben felvették a Magyar Értéktárba, 2018-ban pedig megkapta a Magyar Brand díjat. Szerencsen járva a gyárban nemcsak körbenézni lehet, hanem lehetőség van saját csokoládé készítésre is.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)