Hat fontos dolog a kontinenst sújtó katasztrófáról.Félmilliárd állat pusztulhatott el eddig: Az ausztrál tűzvész nemcsak az emberek életét fenyegeti, hanem az állatokét is. A jelenlegi becslések szerint már félmilliárd állat pusztult el, köztük koalák és kenguruk.

A füst még Új-Zéland gleccsereit is megfestette: A hatalmas tűzvész velejárója a szörnyű füst, ami miatt Sydney levegője annyira rossz volt december elején, hogy megfelelt napi 37 szál cigaretta elszívásának.

Most Melbourne és Canberra nem kap levegőt a füsttől. Az utóbbi város területén annyira rossz a helyzet, hogy tulajdonképpen csak maszkban lehet megmaradni, az pedig akár szimbolikusnak is tekinthető, hogy Ausztrália parlamentje szinte ki sem látszik a füstből.

A horrorisztikus füst messzire száll, így például az Ausztráliától 2000 kilométerre található Új-Zélandra, ahol több gleccsert is karamellszínűre festett a hamu, az ország legnagyobb városára, Aucklandre pedig sárga köd ereszkedett le, de a füst még ennél is tovább elszállhat, így például a sok ezer kilométerre fekvő Dél-Amerikáig.

A helyi politikát nem nagyon érdekli a klímavédelem: Az ausztrál politika jól ismert a klímaváltozással szembeni közömbösségről. A jelenlegi kormányfő decemberben kerül kínos helyzetbe, ugyanis a tűzvész kellős közepén Hawaii-ra utazott a családjával nyaralni.

Scott Morrison utólag bocsánatot kért és azóta sorra járja a lángok által sújtott településeket, ám sokan még mindig kritizálják, amiért decemberben egy interjúban elbagatellizálta azt, hogy a tűzvész kialakulásának köze lehet a klímaváltozáshoz, ráadásul nem tervezi a szénipar korlátozását sem. Sok helyi azt is kifogásolja, hogy nem kapnak megfelelő segítséget a kormánytól.

A legnépesebb területek állnak lángokban: A jelenleg megfékezhetetlennek tűnő ausztrál tűzvész eddig Magyarország felénél is nagyobb területet, hozzávetőleg 49 ezer négyzetkilométert pusztított el, aminek jelentős része bozótos.

A legnagyobb gond a legsűrűbben lakott dél-keleti területen van, ahol 100 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. Az ausztrál tűzvészbe több, mint 25 ember vesztette életét, ez a szám pedig várhatóan emelkedni fog, ugyanis a hatóság több tucat eltűntet keres. Eközben több napon is szükségállapotot vezettek be Új-Dél-Wales államban.

Nem csak a klímaváltozás miatt ég a kontinens, de azért benne van: Ausztráliában minden évben előfordulnak bozóttüzek, aminek mértékét jórészt befolyásolja a helyi klímát meghatározó dipólus-jelenség, ami sok hasonlóságot mutat az El Nino-jelenséggel. Az Indiai-óceán hőmérséklet különbsége miatt egyes területeken esős, más területen száraz lehet az időjárás.

Ugyanakkor tény, hogy Ausztrália átlaghőmérséklete 1 °C-ot emelkedett az elmúlt 100 évben, az erdőtüzek terjedését pedig elősegítheti a nagy forróságban gyorsan kiszáradó vegetáció. Az is bizonyított, hogy a 2019-es volt minden idők legszárazabb és legmelegebb éve Ausztráliának, ez pedig megalapozta a jelenlegi katasztrófát.

Arról azonban csak találgatások vannak, hogy a rekord alacsony csapadék és a szén-dioxid magasabb légköri koncentrációja között van-e összefüggés.

Végeláthatatlan hőhullámok gyötrik a kontinenst: 2019 szilveszterén tűzijátékkal és 40 fokos hőséggel búcsúzott Sydney az óévtől, ami minden idők legforróbb és legszárazabb esztendeje volt. 2020 azonban nem úgy tűnik, hogy jót hozna Ausztráliának, hiszen január első hétvégéjén újabb, a szezonban már a sokadik, hőhullám érte el az ország keleti partját. A helyzeten az sem javít, hogy a hőség bőven a decemberben kezdődő nyár előtt érkezett a kontinensre.

(Forrás: noizz.hu)