Ha oroszországi utazást tervezel, akkor az alábbi településeket kerüld el!OzjorszkHa Moszkva és Szentpétervár mellett más orosz területeket is felfedeznél, akkor körültekintően kell kiválasztanod az orosz utazásod következő állomását, nehogy egy olyan városba utazz, ahol nem látják szívesen a turistákat!

Ozjorszk: Korábban Cseljabinszk-40 és Cseljabinszk-65 névvel illették a ma Roszatomhoz tartozó várost, ahol több baleset is történt a majaki vegyiüzem működése idején. 1957-ben egy robbanás során nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés került ki a környékre, amiről senki sem szólt a helyieknek.

Vlasziha: A 26 ezer lakost számláló Vlasziha katonai célú város. Egy támadás esetén itt adnák ki a parancsot az intellektuális rakéták kilövésére.

Szárov: A múltban Arzamasz–16-ként ismerték a területet, amit a szovjet atombomba szülővárosa. A kilencvenes évek elején az új-mexikói Los Alamos, az amerikai atombomba-város lett Szárov testvérvárosává.

Mezsgorje: Állítólag a kilencvenes években, Borisz Jelcin elnökségének idején, az amerikai műholdak komoly ásatások nyomait vették észre a területen. Amikor erről kérdezték az oroszokat, akkor csak annyit árultak el, hogy a település orosz kincseket és élelmiszereket őriz, illetve található ott egy bunker, amit a vezetőség használhatna egy atomháború esetén.

Gorny: A zárt településen 12 ezer ember él. A Mongólia közelében található város szomszédságában hadászai célú terület fekszik.

Viljucsinszk: Három korábbi település egyesítésével, Szovjetszkij néven alapították meg 1968-ban a várost, ami korábban a szovjet haditengerészet bázisaként működött. Napjainkban atomtengeralattjárókat építenek a városban.

Norilszk: A világ egyik legészakibb városa gazdag ásványianyag-lelőhely, ugyanakkor beletartozik a világ tíz legszennyezettebb városainak sorába. A Blacksmith Institute 2007-es felméréséből kiderült, hogy a porból és a finom szemcséjű radioaktív izotópokból (pirany, cézium) összeálló szmog évi 42 alkalommal telepszik rá a városra, a savas esők és gázfelhők pedig évi 20-28 alkalommal áztatják el a várost és annak lakóit.

A súlyos környezeti szennyezés következtében kialakult légúti betegségek miatti halálozás 15,8 százalékkal, a rák kialakulás 37 százalékkal, a vetélések és csecsemőkori rendellenségek kialakulása 21,6 százalékkal magasabb a városban, mint Oroszország más területein.

Kalinyingrád: A no-go zónák közé tartozik az egykori Königsberg, a mai Kalinyingrád, a korábbi Kelet-Poroszország területén, amit 1945-ben foglaltak el a szovjetek. Kelet-Poroszország nagy részét más országokhoz csatolták, aminek eredményeként Kalinyingrád egyfajta különös zárvány, sajátos exklávé lett.

A rendszerváltozásokat követően NATO-tagállamok vették körül a sajátságos helyzetbe került települést, amiről a 2000-es években azt írták a lapok, hogy annyira rossz Kalinyingrád közbiztonsága, hogy jobb, ha senki sem megy oda.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)