Magyarország néhány kevésbé ismert helye, ahova érdemes elkirándulni.
Minden évszak alkalmas az utazásra, de a tavasz és az ősz időjárása mindenképpen kiemelkedő időszak, hiszen ilyenkor a legideálisabb a hőmérséklet a kiránduláshoz, mert meg sem fagyunk, de meg sem sülünk.
Ha te is úgy gondolod, hogy ki kell használni az őszi kirándulóidőt, akkor válogass kedvedre az alábbi, magyar helyszínek közül!
Királyréti Erdei Vasút, Börzsöny: 1893-ban hoztál létre a Börzsöny legrégibb kisvasútját. Érdekesség, hogy eredetileg nem személyszállításra szánták a majdnem 10 kilométeres vasúti vonalat, hanem erdei célokra.
A kisvasút végigvisz a változatos tájon, ahol patak mellett, erdőben és völgyben robog el. Szokolyában a főutca mellett, a házak előtt halad át, ahogy egy villamos is. Sok család kirándul errefelé, mert a gyerekek imádják a kisvasutat, aminek egyes kocsijai nyitottak, míg a többiben hatalmas ablakok vannak, hogy az utasok elgyönyörködhessenek a csodás tájban.
Megyer-hegyi tengerszem, Sárospatak: A középkorban még kőbányaként működött a Megyer-hegyi tengerszem. Amikor a XX. században csökkent a termelés, akkor lassan vízzel telt meg a völgy, amit ezt követően neveztek el Tengerszemnek.
A kirándulóhely kiérdemelte, hogy Magyarország egyik legszebb természeti csodájának nevezzék. A tó legmélyebb pontja 6,5 méter. A „kanyon” sziklafalai 70 méteres magassággal törnek az ég felé. A tavat a Malomkő tanösvényen lehet elérni.
Tapolcai-tavasbarlang, Tapolca: 1903-ban fedezték fel a Balaton-felvidék szívében a tavasbarlangot, amit tíz éven belül látogathatóvá tettek. A barlangban a hideg és meleg karsztvizek 100 ezer év alatt vájták ki a járatokat, üregeket, amelyekbe a Malom-tó vizének visszaduzzasztásának segítségével megvalósult a belső csónakázás lehetősége.
A tó élővilágához tartozik a fürge cselle, ami a pontyfélék családjához tartozó védett faj. A tavasbarlang 1942 óta általános védelem alatt állt, de 1982 óta már fokozottan védett terület.
Brunszvik-kastély, Martonvásár: Mária Terézia adta Brunszvik Antal grófnak a kastélyt és az ahhoz tartozó martonvásári birtokot. A Brunszvik-kastély az átépítés után, 1870-ben érte el a jelenlegi állapotát.
Az épület és a birtok igazi szépségét a hatalmas ablakok, a karcsú tornyok, pártázatok, mesés parkok, csónakázó tó adja. A kastélyban tekinthető meg a Beethowen Emlékmúzeum. A parkban különböző fafajtákat nézhetnek meg a kirándulók.
A kastély kertjében egy kis sziget található, ahol nyaranta három alkalommal Beethowen szimfóniákat adnak elő. Az egykori főúri rezidencián ma a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont található.
Fátyol-vízesés, Szilvásvárad: „Szilvásvárad áradó büszkesége” 17 méter hosszan zubog le a 18 mészkőlépcsőn, aminek látványa minden kirándulót ámulatba ejt. A Fátyol-vízesés elnevezésére eddig két magyarázat létezik.
Az egyik az, hogy a lezúduló vízfátyolról kapta a nevét. A másik szerint a mésztufa fehér, csipkés mintázatáról keresztelték el. A vízesés könnyen megközelíthető, ugyanis a szilvásváradi kisvasút végállomásától csak néhány percet kell sétálni, ám itt tényleg megéri inkább gyalogtúrával eljutni a Fátyol-vízeséshez.
Erzsébet-kilátó, János-hegy: 528 méterével Budapest legmagasabb pontja a János-hegy, aminek csúcsán 1910 óta megtalálható a kilátó. A hegyet Hunyadi Jánosról nevezték el, mert a legendák szerint Hunyadi nagyon szívesen vadászott erre.
A kilátó Sissiről kapta a nevét. Állítólag tiszta időben még a Magas-Tátra csúcsai is láthatóak az Erzsébet-kilátóból, ahova a Zugligeti Libegővel juthatunk fel. A családok, túrázók, biciklizők, futók és romantikus andalgásra vágyó párok rajonganak a kilátóért.
(Forrás: femcafe.hu)
Legutóbbi hozzászólások