Magyar legendák határon innen és túl.
Ha kirándulást tervezünk, akkor gyakran találkozhatunk olyan helyekkel, amelyekhez annyira szörnyű történetek kapcsolódnak, hogy abból akár thrillert vagy horrort is lehetne írni. A CreepyShake csapata ilyen legendákat gyűjtött össze határon innen és túl.
Tázlári homokdomb: Bács-Kiskun megyében, nem messze Soltvadkerttől találhatjuk meg azt a helyet, ahol korábban Árpád-kori temetőt tártak fel a régészek. A 200 sír között egy templom maradványai is előkerültek a földből, de annak a jellemzői nem egyeztek az akkor megszokott kelet-nyugat tájolású keresztény templomokkal.
A kutatók arra is rájöttek, hogy II. József uralkodása után, azaz 1790-es évek óta, egyetlen egy térkép sem jelöli a területet. A legérdekesebb mégsem ez, hanem az a csontváz, amelyet fejjel lefelé, hátrakötött kezekkel hantoltak el. Az a mai napig rejtély, hogy ki lehet az elhunyt, de az biztos, hogy még halálában is számkivetett volt.
A Salamon-torony valódi foglya: A legendával ellentétben, nem Salamon király raboskodott a toronyban, hanem Vlad Tepes, aki felajánlotta a szolgálatait a törököknek, amiért Mátyás király 1462-től 1474-ig a toronyba záratta a Drakula néven elhíresült vajdát.
Hiripné legendája (Both vára): Bérkény és Várpatak találkozásánál található a hegy, ami a Várdomb nevet kapta. A hegy tetején régen vár állott, amiben az özvegy Hiripné és két fia, Domokos és Ábrahám lakott.
Az asszony minden örömét a két fia jelentette, ezért szemet hunyt afelett, hogy az elkényeztettet fivérek azzal szórakoznak, hogy a környék lányaira és asszonyaira vadásznak. Egyszer két gyászoló székely párbajra hívta ki a testvéreket, amiért azok elrabolták és megölték a menyasszonyaikat.
Az egyik párbajt a Domokos-hegyen tartották, ahol Domokos kilehelte a lelkét. Ábrahám túl a Bérkényen járt ugyanígy. A hegyet azóta Ábrahámnak nevezik. A párbajban aratott győzelmet ünneplő székelyek lerombolták a Hirip-várat, ahol Hiripné követte a halálba a gyerekeit. A szabadulás örömére az emberek szalmával befont és szurokkal meglocsolt, égő kereket gurítottak le a vároldalról. Ez a hagyomány a mai napig él, és minden húshagyó kedden megismétlik.
A putnoki farkasember legendája: A legenda szerint egy farkasra hasonlító szörny rátámadt egy asszonyra, aki a mezőn vágott át, hogy ebédet vigyen a férjének. A fenevad szétmarcangolta a nőt, de nem ölte meg.
A sebesült nő elrohant az urához, hogy segítséget kérjen tőle, de amikor megtalálta az alvó férfit, akkor látta, hogy annak a szájából a nő ruhafoszlánya lóg ki. Az asszony azonnal összerakta a képet, hogy a férje a farkasember, ezért halkan, hogy fel ne ébressze a férfit, fogott egy nagy szikladarabot, amivel agyonverte a férjét. A holttestet kövekkel takarta be.
Hazaérve az asszony mindenkinek elmesélte a történetet. A legenda arra figyelmeztet, hogy az, aki a környéken jár, dobjon egy követ a sírhelyre, hogy ne kísérthesse meg farkasember.
A Gyilkos-tó legendája: A legenda szerint Gyergyó legszebb lánya volt Fazekas Eszter, aki senkihez sem ment hozzá, mert visszavárta a katonának elvitt szerelmét, aki után minden este a hegyek között sóvárgott. Az egyik vasárnap meglátta egy zsiványvezér, aki felkapott a lányt, és elvágtatott vele a tanyájára, ami az ezerarcú sziklák között bújt meg.
A zsiványvezér drágaköveket, aranyat, ezüstöt, palotát ajánlott a lánynak, de Eszter továbbra is a kedvesére várt. A zsiványvezér nagyon dühös lett, és kényszeríteni akarta a lányt, hogy legyen a felesége.
A lány harcolt, sikoltozott, amit meghallották a hegyek. Hirtelen hatalmas mennydörgés és földindulás támadt, ami magával ragadta Esztert, a zsiványvezért, de még a környéken élő pásztort is. A megáradt patak elöntötte a területet.
A fenyőerdő fái még ma is kiállnak a helyszínen keletkezett tóból, amit a pásztorok neveztek el Gyilkos-tónak. Állítólag, ha napsütésben belenézünk a tóba, akkor Eszter gyönyörű, szürke szemei néznek vissza ránk.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Legutóbbi hozzászólások