A magyar történelem emlékeit őrzik a több, mint ezer éves épületek.
Nem muszáj külföldre utaznunk, ha érdekes monostorokat szeretnénk felfedezni, mert Magyarországon több izgalmas múlttal rendelkező, több, mint ezer éves kolostorok, templomok találhatóak, ezért érdemes úgy megtervezni a belföldi kirándulást, hogy ezek közül is megnéznünk egy-kettőt. A következő három monostor különösen izgalmas.
Almádi monostor: Már a középkorban is voltak települések a Veszprém megyei Monostorapáti közigazgatási területen. Ilyen hely volt Almád, amit a mai község ősének neveznek. Almád területén 1121-ben alapítottak monostort a XII. századi uralkodók, érsekek és püspökök, de világi emberek magánalapítással alakítottak ki ilyen épületeket.
Így született meg az egyik legrégebbi, az almádi Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek bencés monostor, aminek alapítója, Bánd nem láthatta az elkészült monostort, mert a munkálatok idején meghalt. Az ő második felesége, akinek a neve „Gyönyörű” volt Jeruzsálembe zarándokolt a férfi halála után, majd a kolostorba vonult.
A monostor 1121-től működött. 1441-ben Berki Flóris, a szigligeti várkapitány lerohanta és kifosztotta. Az épület később hanyatlani kezdett, később pedig többször kifosztották. A monostor köveinek egy részét a helyiek vitték el. A magyar történelem alaposan megtépázta Monostorapátit, ami a XVIII. század elején újra benépesült, de 1855-ben kolerajárvány tört ki, 1868-ban pedig tűzvész rombolt.
Pécsváradi bencés kolostor: Szent István király alapította a Mecsek keleti oldalán az apátságot. A monostor Magyarország második bencés rendháza volt. Itt élt az az Asztrik apát, akit István Rómába küldött, hogy koronát kérjen a pápától.
A legenda szerint a pécsváradi apát vendégül látta a velencei Gellértet, amikor a Szentföld felé vezető útján keresztül haladt a területen. A monostor kápolnájába Szent László emeltetett oltárt, de itt talált menedéket Vak Béla is.
A tatárjárás idején komoly károk keletkeztek a monostorban, amit IV. Béla király várszerűen megerősített, ám a mohácsi vész után azt hitték, hogy a monostort nem lehet elpusztítani, ezért felrobbantották a védőműveket.
A roskadt apátságot Habsburg Lipót a kölni érseknek adományozta, aki részben felújította. A Pécsváradi Élményvárban sok érdekes látnivaló várja a turistákat, így például a várkápolna, a Kígyós Sándor kiállítás, kovácsműhely, látványkonyha, gyógynövénykert és Vak Béla trónja.
Szent Mauríciusz-templom és monostor: A Veszprém megyei Bakonybélben, a Kőris-hegy közelében, a Gerencs-patak partján áll a Szent Mauríciusz-templom és monostor, amelynek első említése 1083-ból származik. A monostort I. István alapította.
Az épület szellemi központként működött az Árpád-korban, valamint itt élte remete életét Szent Gellért, 1023-1030 között. A török hódítás idején elpusztult a település, amelyet a pannonhalmi apátság akart rendbe hozni.
A monostor látnivalói közé tartózik a történeti kert, amelyet 1750 és 1754 között építettek, majd az 1830-as évektől apátsági kertet alakítottak ki. Az itt található legnépszerűbb kirándulóhely a Borostyán-kút, amelynek történelme szorosan összekapcsolódik a monostoréval. A kút mellett 1824-ben építettek kápolnát a Szent Gellért kápolna pótlására. A kút felett 1855-ben alakították ki a Kálváriát.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Legutóbbi hozzászólások