A magyar történelem egy-egy eseményéről mesél a Hétkápolna és a budapesti református templom.
Ahogy rengeteg más ország, úgy hazán történelme is tele van nagy bukásokkal, óriási dicsőségekkel, híres emberekkel, akikről sokat hallunk történelemből, ám általában csak azokra az emlékhelyekre látogatunk el, amelyeket a leggyakrabban emlegetnek, pedig Magyarországon több, kevésbé ismert, történelmileg fontos eseménynek emléket állító, hely található.
A történelmi Magyarország földrajzi középpontja (Szarvas): Az 1880-as években egy tanár, Mihályfi József döntött úgy, hogy Szarvason található a történelmi Magyarország földrajzi középpontja. Ennek tiszteletére kijelölt egy pontot, amit 1939-ben alakítottak emlékhellyé. A négyszárnyú vitorlás malom az ország részekre szakadását szimbolizálta.
Református templom (Sóly): Magyarország egyik legrégibb templomát a Veszprém megyei Sóly településen találhatjuk. A történelem szerint I. (Szent) István, aki saját birtokként kezelte Sólyt, eleget tett a fogadalmának a XI. században, amikor Koppány sólyi legyőzésének emlékére építtette a templomot.
Kölcsey-kúria (Szatmárcseke): Szatmár vármegye egyik legrégibb családjának, a Kölcsey famíliának állt itt a kúriája. IV. Béla királyunk jegyzője egyszer azt írta a Kölcsey családról, hogy a Kende családdal együtt Ond vezérig vezethető vissza a családfájuk. Kölcsey Ferenc 1815-től a haláláig élt itt, és ez a hely, ahol megírta a Hymnust, 1823. január 22-én.
Szilágyi Dezső téri református templom (Budapest): 1896-ban avatták fel Buda első református templomát. A hatszáz embert befogadni képes épületet Pecz Samu tervezte. Az építkezés 1893-ban kezdődött, majd 1896 virágvasárnapján szentelték fel.
A neogótikus stílusban épült templom teteje barna-sárga-zöld mázas Zsolnay-cserépből készült, a falakat pedig vörös téglából alakították ki. A mellette álló 62 méter magas toronyban három acélharang található.1915-ben itt házasodott össze Ady Endre és múzsája, Csinszka. 1940-ben a kormányzó fia, Horthy István fogadott örök hűséget.
Hétkápolna és honvédemlékmű (Vác): A Duna partjához közel áll a kegytemplom, ami a város legendás kialakulásához kapcsolódik. A történet szerint László látomást kapott, amiben egy angyal szállt le az égből, és koronát tett Géza fejére. Miután László elmondta a víziót, Géza megesküdött, hogy templomot építtet, ha megnyerik az ütközetet.
A templom helyét egy szarvas, akinek az agancsán gyertyák égtek, jelölte meg. Erről kapta a középkori nevét a kegyhely, ami a Maria de Cervo, vagyis a Szarvasról elnevezett Boldogasszony. 1769-ben Wirth Ferenc váci kanonok a kápolnához vezető út mentén húzatta fel a Mária hét örömét és hét bánatát bemutató képoszlopsort. A templom közelébe állított obeliszket az 1848-49-es váci csatában elesett honvédek tiszteletére emelték 1868-ban, közadakozásból, és Kossuth Lajos adományából.
A muhi csata emlékműve (Muhi): 1241. április 11-12-én Batu kán döntő csapást mért a seregével IV. Béla király csapatára, ezzel pedig bekövetkezett hazánk egyik legsúlyosabb veresége. A középkori magyar állam akkori királya Trauig menekült. Miután a mongolok kivonultak, megkezdődött a kifosztott ország újjáépítése.
Muhi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 15 kilométerre fekszik. Ezen a területen már az őskorban is éltek, a XIII. században pedig két település állt itt, az egyik Muhi mezőváros, a másik a Poga falu. A muhi csata miatt teljesen megsemmisült a település, ami csak a XIV. században népesült be újra.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Legutóbbi hozzászólások