Hazánk mintegy 3500 állóvízzel büszkélkedhet. Ennek a számnak a 25 százalékát a természetes úton létrejött, míg 75 százalékát a mesterségesen kialakított tavak adják. Az összes tó 1685 négyzetméternyi területet, tehát az ország 2 százalékát teszi ki.
Vajai-tó: Szabadon látogatható a vajai őstó, amit egy természetvédelmi területen találhatunk meg. A Vajai-tavat az úszó lápszigetei teszik igazán különleges látványossággá. Az állóvíz történelme a jégkorszak előtti ősi folyókig repít vissza minket.
A Vajai-tó többi természeti kincse közé tartózik az éger, a fűz, a tőzegpáfrány, a szálkás pajzsika, a jégkorszakból származó tarajos pajzsika és a vízi menta. A partszakaszon többféle zsurló, menta, salátaboglárka és pénzlevelű lizinka található. Az állatvilág igen változatos. Találkozhatunk csiborral, vízi skorpióval, tavikagylóval, különféle vízi csigával, szárnyassal, hallal.
Palatinus-tó: A Dorogi-medence legnagyobb tavát Esztergom területén találhatjuk meg. A Palatinus-tó Magyarország egyik legtisztább vizű tava, amelyben strandolhatunk, horgászhatunk. Az állóvíz a budapestiektől kapta a nevét, ugyanis a fővárosból ideérkező turisták úgy gondolják, hogy a tó vize ugyanolyan, mint a budapesti Palatinus Standé. A Palatinus-tó átlag hőmérséklete 19 fok, a legmélyebb pontja 10 méter, az elmúlt években pedig kialakult a saját élővilága. 2006-ban Búvármúzeumot nyitottak a területen.
Malomvölgyi-tavak: Zsilipekkel választják el egymástól a két mesterséges tavat., amelyek közül az első a Kökényi-tó, amelyet a Kökény falu mellett lelhetünk fel. A tó egyik oldala 1-1,5 méter, míg a másik 6,6 méteres. A másik tó a Malomvölgyi 2-es tó, amely átlagosan 1,6 méter mélységű.
A tavak partján szabadidőparkok, focipálya és tűzrakóhely garantálja a kikapcsolódást. A környéken élők szívesen kerékpároznak, sétálnak a területen, ahol két kilátó teszi lehetővé, hogy a magasból vessünk egy pillantást a csodálatos tájra.
Baláta-tó: Somogy megye egyik legfontosabb természeti értéke, ugyanis itt található a Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum. A terület szigorú védettség alatt áll, emiatt némelyik részét nem látogathatjuk meg.
A vadcsapásokat lehetőleg kerüljük, mert a magas növényzet miatt könnyen eltévedhetünk. Egy régi történet is erre figyelmeztet, ugyanis állítólag 1930-ban egy kéményseprő le akarta rövidíteni az utat, de eltévedt, és soha nem került elő.
A tóban megtekinthetjük a lebegőhínárt, a tőzegmohás fűz-ingólápokat, a tőzegmohás égerlápokat és a genyőtés cseres-tölgyeseket. A csalános égerláp a hely egyik különlegessége, de ugyancsak érdekes a keskenylevelű gyékényből és vízi harmatkásából létrejött úszó szigetek.
Ha ellátogatunk a Baláta-tóhoz, akkor ne menjünk haza úgy, hogy kihagytuk az aldrovanda látványát, ami egy ritkaságnak számító rovaremésztő növény, de a szíveslevelű hídőr, a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha, a kárpáti sáfrány, a tóalma és a fehér tündérrózsa is megérdemli, hogy vessük rájuk egy pillantást.
Sástó: A Mátrába kell utaznunk, hogy megtaláljuk Magyarország legmagasabban fekvő tavát, amelyen csónakázhatunk, horgászhatunk. A tengerszint felett 507 méterrel elterülő Sástó korábban lápos, mocsaras terület volt.
A Mátra és a Sástó körüli látkép miatt megéri felmászni a tóparton felállított kilátóba, aminek az érdekessége az, hogy egy régi, üzemképtelen, algyői fúrótoronyból alakították ki. A kilátóba csak akkor másszunk fel, ha igazán bátrak vagyunk, mert az 50 méter magas torony nagyon kileng. Esős időben pedig csúszik, tehát elég veszélyes.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Legutóbbi hozzászólások