Testtel kapcsolatos legendák, amiket a tudomány megcáfolt.rágóSose ébressz fel egy alvajárót: Az emberiség nagyjából 7 százaléka alvajáró az életének valamely szakaszában, ám azt senki sem tudja, hogy ennek pontosan mi lehet az oka. Az eredeti legenda szerint azért nem szabad felébreszteni az alvajárót, mert alvás közben az embert elhagyja a lelke, ezért lelketlen maradna, ha felébresztik. A ma ismert verzió szerint szívrohamot kaphat, vagy megőrülhet az alvajáró, ha felébresztik.

A lenyelt rágó csak több év alatt emésztődik meg: A rágógumi szintetikus gumit tartalmaz, amit az emésztőrendszer nem tud lebontani, de ettől még végig tud haladni a tápcsatornán, mert egy darab rágó elég kicsi ahhoz, hogy probléma nélkül áthaladjon az emberi emésztőrendszeren. Probléma abból lehet, ha kis időközökkel több rágót nyelsz le, mert akkor a sok rágó összetapad, akadályt képez, és orvosi beavatkozásra kerülhet sor.

A fejünkön veszítjük a legtöbb hőt: Ma már tudományos tény, hogy a testünknek szinte minden részén ugyanannyi hőt veszítünk. 2008-ban egy vizsgálat alanyai azt a feladatot kapták, hogy merüljenek el a 17 fokos vízben. A résztvevők egy része nyakik, másoknak a fejüket is bele kellett tenniük.

Azok az emberek, akiknek a feje is víz alá került, 11 százalékkal több hőt vesztettek, a fej pedig a teljes testfelületnek nagyjából a 7 százaléka, vagyis nem jelenthető ki, hogy sokkal fontosabb hővisszatartás szempontjából, mint a test többi része.

A nyelvpödrés képessége nem a genetikán múlik: Alfred Sturtevant genetikus 1940-es elméletét 12 évvel később megcáfolták, ugyanis ikerpárok vizsgálata során kiderült, hogy vannak testvérek, akiknek csak az egyik fele képes a nyelvpödrésre, ám ennek ellenére, sokan még ma is Sturtevant elméletében hisznek.

A nyelvpödrés nem létfontosságú dolog, mégis a tévhit zavarokat okozhat, mert napjainkban is előfordul, hogy valaki azért fordul szakemberhez, mert a szüleivel ellentétben nem rendelkezik a nyelvpödrés képességével, ezért aggódik, hogy tényleg azok-e a szülei, akiket annak hisz.

Öt érzékünk van: A tudomány bebizonyította, hogy az embereknek ötnél több érzékük van, ám azt még a kutatók sem tudják, hogy pontosan mennyi. A becslések 22 és 33 közé saccolják az érzékek számát.

Ezek között tartják számon az egyensúly-érzékelést, a hő- és fájdalomérzékelést és a mozgás érzékelését, de belesorolhatjuk az élethez nélkülözhetetlen érzékeinket is, így például a szomjúság érzékelését, aminek hiánya (adipszia), súlyos, de akár végzetes kiszáradáshoz vezethet.

Az ujjlenyomat egyedi: Több, mint 100 éven keresztül tartotta magát az a legenda, amely szerint a világon nincs két olyan ember, akinek azonos lenne az ujjlenyomata. Napjainkban elég egy ujjlenyomat, hogy valakit elítéljen a bíróság, pedig valójában nem létezik semmi, ami sziklaszilárdan bizonyítaná, hogy az ujjlenyomat tényleg megismételhetetlen, ugyanis ehhez össze kellene hasonlítani a világon létező összes ember ujjlenyomatát.

A köröm és a haj a halál után is nő: Azt a tudomány is alátámasztja, hogy a test sok furcsaságra képes a halál után, de az új sejtek előállítása nem ilyen. A tudomány szerint optikai illúzióról van szó, amit az okoz, hogy a halál beállta után a bőr összemegy, tehát a köröm és a haj jobban kilátszik, ezért úgy tűnhet, mintha nőttek volna, de erről szó sincs.

(Forrás: divany.hu)