Meglepő következtetéseket lehet levonni a pszichológiai kísérletekből, amelyek által jobban megérthetjük az emberi, társadalmi viselkedést, de önmagunkról is pontosabb képet kaphatunk.
8 óra kütyük nélkül: Ekaterina Murashova pszichológus szerint annyira a mindennapos gyereknevelés rész lett a képernyős szórakozás, hogy a gyerekek nem is tudnak meglenni enélkül. Murashova kísérletében elvették a gyerekektől az összes kütyüt, majd az alanyoknak csak olvasni, rajzolni, képzőművészkedni volt lehetősége.
A kísérlet eredménye megdöbbentő, mert a 68 12 és 18 év közötti alanyból csak 3 bírta ki 8 órán keresztül kütyük nélkül, heten pedig elérték a 7 órás határt. Az összes többi gyerek hányingerre, fájdalmakra, lázra panaszkodott, hárman pedig öngyilkosságon gondolkodtak.
Ringelmann-hatás: Maximilien Ringelmann szerint a csapatmunkában mindenki kevesebb energiát fordít az adott feladatra. A kísérletek során az emberek csoportokban dolgoztak, miközben minden alanynak személyesen mérték a teljesítményét. A vizsgálatok eredménye bebizonyította, hogy mindenki többet ért el annál, mint amennyi energiát a munkába fektetett.
Jonathan Freedman és Scott Frazier kísérlete: A két pszichológus arra a kérdésre kereste a választ, hogy az emberek hogyan viselkednek, ha szívességet kérnek tőlük. A kísérletet Patricia Pilner folytatta. A vizsgálatok eredményéből kiderült, hogy amikor valaki hajlandó megtenni egy kisebb szívességet, akkor nő az esélye annak, hogy egy nagyobb szívességre is igent fog mondani.
Hawthorne-hatás: Amikor a Western Electric cég munkatársainak teljesítménye rohamos csökkenésnek indult, akkor a gyár megbízta Elton Mayo pszichológust, hogy derítse ki, hogy hogyan befolyásolja a munkásokat az, hogy mennyi fény van a gyárban.
A kísérlet eredményéből kiderült, hogy a munkateljesítmény akkor is javult, ha kedvező, de akkor is, ha kedvezőtlenek voltak a körülmények. Erre a magyarázat nagyon egyszerű, ugyanis a munkások úgy érezték, hogy a kísérlet miatt valami fontos dolognak váltak a részévé.
A hibás konszenzus: Lee Ross kísérletében az volt a dolga az alanyoknak, hogy oldjanak meg egy szituációt, amihez két lehetőség közül választhattak. A résztvevőknek el kellett képzelniük, hogy mások milyen válasz mellett döntenek és milyen emberek lehetnek azok, akik a másik lehetőséget választják.
Az eredményből kiderült, hogy az emberek nagyobb része úgy gondolta, hogy mások is amellett a válasz mellett döntöttek, amelyik mellett ők, azokat pedig negatív szavakkal írták le, akik a másik lehetőséget választották.
Társas serkentés: Norman Triplett arra volt kíváncsi, hogy az emberek jobban teljesítenek-e akkor, amikor nézik őket. A feltételezését bicikliversenyeken tesztelte, majd az eredményekből arra következtetett, hogy amikor a nézők érdeklődése csökkent, akkor az emberek teljesítménye is hanyatlott.
Robert Zajonc további kutatásai már azt bizonyították, hogy amikor ismerős cselekvést kell bemutatni, akkor nő a teljesítmény, de amikor egy ismeretlen feladatot kell elvégezni a nézőközönség előtt, akkor a teljesítmény csökken.
Járókelő-effektus: John Darly és Bibb Latane tudósok ki akarták deríteni, hogy miért nem segítenek egymáson az emberek a vészhelyzetekben. Kiderült, hogy az emberek sokkal gyorsabban reagálnak egy vészhelyzetben, ha egyedül vannak. Ha többen vannak jelen egy ilyen helyzetben, akkor mindenki arra vár, hogy a másik tegyen valamit.
A Carlsberg-kísérlet: Egy moziterembe 148 tetovált, kigyúrt motorost ültettek be úgy, hogy két ülést szabadon hagytak a terem közepén. A kérdés az volt, hogy hányan mernek leülni a félelmetesnek tűnő férfiak közé és hányan hagyják inkább ott a moziteremet? Az ijesztő külsejű motorosok egyébként nagyon kedvesek voltak, és mindenkit megtapsoltak, akik lemertek ülni közéjük. A kísérlet azt mutatta meg, hogy nem szabad külső alapján ítélni.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Legutóbbi hozzászólások