Tudományos rejtélyek, amelyeknek megoldása egyszerűnek tűnik.catA tudomány már sok kérdésre választ adott az évek során, de még mindig rengeteg olyan rejtély van, aminek megoldása egyszerűnek tűnik, ám mégsem elég a hétköznapi logika a megoldásukhoz.

Hogyan dorombol a macska: Csak az a biztos, hogy a macskák akkor dorombolnak, ha boldogok, de a macska dorombolása és annak hatásmechanizmusa tudományos rejtély. Teóriák vannak, de egyiket sem sikerült 100 százalékosan bebizonyítani.

Sötét anyag: Habár az elméleti modellek mindegyike előre vetíti a sötét anyag létezését, azt mégsem sikerült kimutatni. A közelmúltban már azt is felvetették, hogy az eddigi modellek mindegyike téves, mert nem is létezik a sötét anyag.

Eltérő vércsoportok: A tudománynak fogalma sincs arról, hogy miért eltérő az emberek vércsoportja, ugyanis ezt semmi sem indokolja. Az is különös, hogy az egyes vércsoportokat nem lehet mindig párosítani egymással, mert mindnek megvannak a külön vérsejtjei és antitestei. Az RH-negatív nagymértékben eltér az összes többi vércsoporttól.

Mennyi bolygó van a Naprendszerben: A tudomány, bár a távoli univerzumokat és nebulákat tanulmányozhatja, arra mégse jöttek még rá a tudósok, hogy pontosan mennyi bolygó található a Naprendszerünkben.

Kocsonyaszerű esőzések: A világ több pontján tapasztalták és jól dokumentálták a kocsonyaszerű esőzést. 1994 augusztusában Oakville közelében esett az égből a zselatinos anyag. A különös esőzés után a környéken szinte mindenki megfázáshoz hasonló tünetekre panaszkodott.

A vizsgálatokból kiderült, hogy a kocsonyaszerű anyagban olyan baktériumok találhatóak, amelyek az emberi emésztőrendszerből származnak.

Rejtélyes űrzaj: A tudósok 2006-ban egy fiatal csillagot tanulmányoztak, amikor először hallották a „space roar” nevű jelenséget, ami leginkább úgy hangzik, mint egy félelmetes ordítás. Ez azért furcsa, mert elméletileg a hang nem terjed az űrben. A tudomány jelenlegi állása szerint egyik ismert égitest (csillagok vagy holdak) sem képes űrzajt kelteni, tehát megoldatlan rejtély, hogy mi okozza a jelenséget.

A megafauna kihalása: Senki nem tudja pontosan, hogy miért haltak ki az ősi idők hatalmas élőlényei. Igaz, feltételezések akadnak, de azokat nem tudták még bizonyítani a tudósok.

Jobb és balkezesség: A tudomány egyelőre nem tudja, hogy mitől lesz valaki jobbkezes vagy balkezes. A gyanú szerint valamilyen genetikai ok állhat a háttérben, bár olyan gént még nem találtak a tudósok, amelyet felelőssé lehetne tenni azért, hogy valaki balkezes.

Miért álmodunk: Talán a legnagyobb tudományos rejtély, mert semmit sem tudunk arról, hogy mi történik az elménkben, amikor álmodunk. Az is megoldatlan kérdés, hogy az álmoknak van-e jelentésük. A tudomány évek óta kutatja a témát, de egyelőre semmi hasznosat nem derítettek ki.

Egyes fajok honnan erednek: A tudomány jelenlegi állása szerint vannak fajok, amik csak úgy megjelentek a bolygónkon, ugyanis a tudósoknak tippjük sincs, hogy hol és mikor jelentek meg a Földön.

Bionikus iránytű van a tehenekben: A legelő tehenek 70 százaléka pontosan az északi vagy a déli sark felé fordította a fejét. Ezt teszik akkor is, ha isznak. Sokak szerint ez egy bionikus mágneses érzékelés lehet, ami egyfajta iránytű, de ez csak hipotézis.

(Forrás: avilagtitkai.com)