Eszünkbe se jusson kipróbálni az alábbi módszereket, hiszen sokan meghaltak miattuk.
Az életben az a legrosszabb, hogy tudjuk, hogy egyszer véget fog érni. A halált még senkinek sem sikerült elkerülnie, ám ez nem jelenti azt, hogy az emberek ne keresnék a halhatatlanság legbiztosabb módját.
Higanymérgezés és a bölcsek köve: A nyugati alkimisták a bölcsek kövét akarták megalkotni, hogy azzal hozzanak vissza az életbe másokat. A bölcsek kövének az egyik alapanyaga a higany volt, ami eleve káros az egészségre.
Korábban még Newton is próbálta megalkotni a bölcsek kövét. A higanymérgezés azonban nem megnövelte az élettartalmat, hanem apránként lecsipegetett abból, és olyan kínokat okoz, mint a görcs, zavartság, álmatlanság.
Az önmumifikáló szerzetesek: Az egyik buddhista szerzetes megalkotta az önmumifikálás beteges eljárását azért, hogy megőrizze a testét. Az ötletben sokan hittek, ezért lemásolták a technikát. A szerzetesek nem ettek, inni pedig valami gyantaszerű folyadékot ittak, végül egy kriptába tettették magukat. Az önmumifikáló szerzetesek pár száz év múlva ismét az emberek között voltak, de holtan.
Mérgezett hódítók Kínában: A császárkori Kínában népszerűek voltak azok a pirulák, elixírek, amelyekről azt hitték az emberek, hogy meghosszabbítják az életét. A legtöbben ennek az ellenkezőjét érték el, ugyanis megölték az embereket. Így halt meg 39 évesen Qin Shi Huan, aki higanyt fogyasztott abban a reményben, hogy az halhatatlanná teszi. Más császárok is voltak, akik bevették a mérgező pirulákat.
II. Henrik aranyivó szeretője: A múltban II. Henrik feleségül vette Catherine de’Medici-t, ám a francia uralkodó jobban szerette Diane de Poitierssel melegíteni az ágyát. Állítólag Diane arany kloriddal és dietil-éterrel készült koktélokat ivott azért, hogy megakadályozza az öregedést. A kotyvalék lassan megölte a szeretőt, aki 66 éves koráig fogadhatta a bókokat. Később kiderült, hogy aranymérgezésbe halt bele.
A fagyasztóban várni a jövőt: Napjaink egyik legnépszerűbb elképzelése az, hogy a halálos betegeket lefagyasztják, és csak akkor olvasztják ki őket, amikor az orvostudomány képes lesz meggyógyítani őket.
Donaldson v. Van de Kamp már eltette magát a jövőnek, de nem ő az egyetlen, ugyanis már léteznek olyan épületek, amelyekben legálisan őrizhetik azoknak a testét, akik önként vonulnak a fagyasztóba.
A bolsevik vérátömlesztő: Alexander Bogdanov biztos volt abban, hogy vérátömlesztéssel halhatatlan lehet. A bizarr módszert saját magán is kipróbálta, és állítólag ettől egyre egészségesebb lett. Az utolsó vérátömlesztés azonban maláriával fertőzött vért kapott. Bogdanov nem sokkal később meghalt, de az a tisztázatlan, hogy a malária, vagy a nem egyező vércsoport ölte-e meg, mert a diákja, akivel vért cserélt, életben maradt.
Az élet elixírje tengeri malac herékből: Charles-Edouard Brown-Séquard orvos és neurológus az élete végén talált ki valami olyasmit, amivel örökre beírta magát az emberek emlékezetébe, tehát ilyen szempontból halhatatlan lett.
Az orvos azt találta ki, hogy más állatok heréiből készít főzetet, hogy ezzel hosszabbítsa meg az életét úgy, hogy magába fecskendezte a szert. A férfi 76 éves koráig aktív volt, ám a találmányát placebónak nyilvánították.
Az orvos másokkal is megosztotta a készítmény, mert ő biztos volt abban, hogy sikerült megtalálnia a fiatalság elixírjét. Akadt, akinél állítólag bevárt a főzet, de mások belebetegedtek a használatába.
(Forrás: noiportal.hu)
Legutóbbi hozzászólások