Híres festmények rejtett üzenetei.
A Sixtus-kápolna anatómiai kódja: Michelangelo emberi agyat csempészett a Sixtus-kápolnában látható A fény és a sötétség elválása című freskójába. Ha ugyanis Isten nyakához igazítjuk az emberi agyat, akkor az tökéletesen átfedi a sorokat.
A világ vége előrejelzése: Miután Sabrina Sforza Galitzia alapos tanulmányoznak vetette alá Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című festményét, meglepő következetessel állt elő, ugyanis szerinte a festő elrejtette a festményben a világ vége közeledtét, ami elméletileg 4006. március 21-én lesz. Az olasz kutató az alkotás matematikai és asztrológiai kódjai alapján jutott erre a megállapításra.
Nem ez azonban az egyetlen titokzatos részlet a festménnyel kapcsolatban, ugyanis Krisztus keze, az apostolok és a kenyerek között az asztalon zenei utalásokat, jelöléseket találtak a kutatók, akik letesztelték a felfedezést, ami egy rövid dallamnak hallatszott.
A kérdés csak az, hogy mindebből mennyi Leonardo da Vinci szándékossága, és mennyi a kutatók túlkombinálása?
A rossz fül: Vincent van Gogh önarcképén jól látható a művész sérült, bekötött jobb füle, ám a valóságban a bal fülét vágta le. A szakértők azzal magyarázzák az ellentmondást, hogy Van Gogh tükörrel dolgozott, amikor a festményt készített. Lehet, hogy elfeledkezett a tüköreffektusról?
A szeretők: Gustav Klimt egyik legismertebb festményén Adele Bloch-Bauer látható. A művészt a nő férje, a cukorbáró Ferdinand Bloch-Bauer bízta meg a festmény elkészítésével. A férfi tisztában volt azzal, hogy a felesége és Klimt kapcsolatban áll egymással, de valószínű, hogy a több száz vázlat után a festő megutálhatta a szeretőjét.
Mivel a rutinos munka hatására kihűltek az érzelmek a múzsa és a művész között, ezért ez lehetett a férj bosszúja.
A világ sárgában: Vincent van Gogh szinte minden festményén dominál a sárga szín. Paul Wolf professzor szerint ennek oka az lehet, hogy a művész színérzékelése megváltozott az epilepsziája gyógykezelésének mellékhatásaként, vagyis a művész tényleg úgy látta a világot, ahogy az a vásznain látható.
Rembrandt szemhéja: Margaret Livingstone és Bevil Conway arra jött rá Rembrandt önarcképeinek vizsgálata során, hogy a művész olyan betegségben szenvedett, amely miatt a valóságot 2D helyett 3D-ben érzékelte. Nem kizárt, hogy ez a betegség hozzájárult ahhoz, hogy Rembrandt egyike legyen a halhatatlan művészeknek.
Az erő szimbóluma: Michelangelo nagyon szerethette a rejtett tartalmakat, ugyanis a Sixtus-kápolna több freskója is tartalmaz néhány titkos részletet, így Dávid és Góliát ábrázolása is, amiben a művész elrejtette a héber „gimel” jelet, ami a Kabbalában az erő szimbóluma.
Fogatlan Mona Lisa: A fogorvos és művész szakértő Joseph Borkowski alapos tanulmányozásnak vetette alá Leonardo da Vinci alkotását, majd azt állította a múzsa elvesztette az első fogait, ami befolyásolta az arckifejezését.
A festmény alatt álló festmény: Ha közelebbről megnézzük Pablo Picasso Öreg Gitáros című festményét, akkor homályosan, de észre lehet venni a férfi fejének női sziluettjét. Ennek oka az lehet, hogy a festőnek nem volt pénze új vásznak vásárlására, ezért a régiekre festett rá.
Mozart és a szabadkőművesek: Szilárd bizonyíték van arra, hogy Wolfgang Amadeus Mozart Szabadkőműves volt. Erre utal az gyermekrajz is, amelyet Pietro Antonio Lorenzoni készített, ugyanis a képen jól látható egy szabadkőműves szimbólum, a rejtett kéz, ami egy titkos társadalomban elfoglalt hierarchikus rangot jelent.
Az Éjjeli Őrjárat valójában nappal történet: A Frans Banning-Cocq által vezetett lövészegylet kérésére festette meg Rembrandt a képet 1642-ben. Az eredetileg cím nélküli festményt francia műértők nevezték el „Éjjeli őrjárat”-nak.
Amikor azonban 1947-ben az amszterdami Rijksmuseum restaurátorai nekiálltak megtisztítani a festményt, akkor kiderült, hogy csak a rárakódott por miatt kapott sötétebb tónust, és Rembrandt valójában nem éjjel, hanem nappal ábrázolta a lövészegyletet.
(Forrás: noiportal.hu)
Legutóbbi hozzászólások