Ethel Rudkin gyűjtötte össze a fantomról szóló beszámolókat.
Angliában sok történet kering a rejtélyes fekete kutyáról, aki a semmiből tűnik fel, hogy az embereket kövesse. Senki sem tudja, hogy ki lehet a fantom, ami hol kutyaméretű, máskor farkasra hasonlít, de volt, aki bika nagyságú lényről számolt be.
A fekete kutyák „hivatalos” tanulmányozása 1938-ban vette kezdetét, ugyanis Ethel Rudkin folklorista érdeklődését ekkor keltette fel a téma. A kutató sok beszámolót gyűjtött össze, amiből most néhányat megismerhetünk.
Isten munkása: Rudkin kutatásai között akad egy történet, ami egy nő apjáról szól. A férfi egy laikus prédikátor volt a metodista egyháznál. Az egyik téli estén észrevette, hogy egy fekete kutya kíséri a találkozójára.
Nem sokkal a fekete kutya megjelenése után a férfi el akarta zavarni az állatot, de az nem ment sehova, hanem végig az oldala mellett sétált. Amikor a kutya mégis eltűnt, akkor a férfiból is elszállt a rossz előérzet. Később a prédikátor rájött, hogy a fekete kutya védte meg az ismeretlen veszélytől.
A dajka találkozása a feketével: A Rudkin által begyűjtött történetek egyik legkülönösebbje az, amikor 1908-ban elment a Kirton városhoz közeli farmra, ahol a dajkától kérdezte meg, hogy mit tenne, ha találkozna a helyi fekete kutyával.
A dajka viccesen azt felelte, hogy a zsebébe tenné. Amikor a gyerekek elaludtak és nem volt több munka, a dajka elindult Kirton felé. Az éjszaka sötétjében egyszer csak azt látta, hogy egy fekete kutya szalad felé, és azt kiabálja, hogy: „Tégy be a zsebedbe! Tégy be a zsebedbe!”
Aylesbury tejesembere: Az 1890-es történetben az Aylesbury-i tejesember összetalálkozott egy nagy, tüzes tekintetű, fekete kutyával. A férfi napról napra és éjszakánéként is találkozott az ebbel. Idővel a tejember kezdeti félelme elszállt.
Az egyik éjszaka a férfi úgy döntött, hogy ideje elküldenie a néma, de hűséges társát, ezért a pálcájával a kutya felé sújtott. A fekete kutya eltűnt, a tejesember pedig hirtelen összeesett és örök életére lebénult.
A kardinális látogatása: 1552-ből származik a legrégebbi igazolható legenda. A londoni Crescentius bíboros éppen a pápának írt levelet, amikor a kamrájában megjelent egy hatalmas fekete kutya, akinek lángoltak a szemei, a hosszú fülei pedig a földig értek. A bíboros megparancsolta a szolgáknak, hogy tüntessék el az ebet, de az magától tűnt el! A bíboros hamarosan súlyos beteg lett. A férfi a halálos ágyában azt kiabálta, hogy vigyék el a fekete kutyát.
Ne ébressz fel alvó kutyát: Az Anglia partja mentén található Man-szigeten áll a Peel kastély, aminek saját fekete kutya szelleme van, aki végigjárja a szobákat, de legtöbbször az őrkamrában, a tűz mellett fekszik.
A kastély őrei tisztelettel és törődéssel kezelik a fekete kutyát, akit soha nem zavarnak, nem bántanak, ugyanis egyszer egy részeg katona kijelentette, hogy kideríti, hogy a fantom kutya-e vagy ördög. A katona háborgatni kezdte a szellemet, mire hirtelen kijózanodott és megnémult. Három nappal később meghalt.
Őrangyal: Egy 1905 környéki beszámolóban egy nő Scunthorpe városában vásárolt, majd amikor hazaindult a Crosby faluba, akkor folyamatosan érezte, hogy szorosan követi egy nagy, fekete kutya, akit soha nem látott.
A nő barátságosnak ítélte meg az állatot, úgyhogy nyugodtan folytatta az útját. Amikor elhaladt néhány munkás mellett, akkor hallotta, ahogy azok arról sutyorognak egymásnak, hogy milyen mocskos dolgokat művelnének a nővel, ha nem lenne vele a kutya.
A nő nagyon hálás volt a fantomkutyának, amiért mellé szegődött és megvédte. Amikor az asszony hazaért, akkor a különös őrangyala eltűnt.
(Forrás: noiportal.hu)
Legutóbbi hozzászólások