Így készült Zack Snyder R-kategóriás filmeposza!Gianni Nunnari elég hamar felfigyelt a 300 alapját szolgáltató, öt részben megjelent, Frank Miller és Lynn Varley színező által alkotott képregényre, ami 1998 májusa és szeptembere között jelent meg a Dark Horse Comics kiadásában.

Nem Nunnari volt azonban az egyetlen, akinek megtetszett Miller szerzeménye, ugyanis az akkoriban még a reklámszakmában tevékenykedő, mára elismert filmrendező, Zack Snyder is rajongott a műért.

Szerencsére a sors úgy hozta, hogy Nunnari és Snyder együtt dolgozott egy reklámfilmen, aminek köszönhetően a 300 megfilmesítésének jogait megszerző Nunnari felajánlotta a fiatal alkotónak a rendezői széket.

Ugyanakkor a Warner Bros. csak több, mint öt évnyi, küzdelmes folyamat után bólintott rá arra, hogy Snyder filmet készítsen a 300-ból. Bár akkoriban Miller nem akarta, hogy hollywoodi film készüljön a munkáiból, mert attól félt, hogy elbagatellizálják azok felnőtt tartalmát és brutalitását, mégis Snyder elképesztő lelkesedése meggyőzte, hogy konzultánsként részt vegyen a munkában.

A 300 forgatása 2005. október 17-én kezdődött, és meglepően rövid ideig, csak két hónapig tartott. Az utómunka azonban már nem volt ennyire gyors, ugyanis majdnem egy évig tartott, mire a film elnyerte a végső formáját. Habár a filmben rengeteg a CGI, mégis több hagyomány technikát is bevetettek.

A 300 világpremierjét 2006. december 9-én tartották a texasi Austinban. Ezután a 2007 februárjában megrendezett Berlini Nemzetközi Filmfesztivált követően március 9-én érkezett meg az amerikai mozikba.

A 65 millió dolláros költségvetésből készült film összesen 456,1 millió dollárt kaszált, ami azt jelentette, hogy Észak-Amerika legjobban teljesítő R-kategóriás képregényfilmje volt, amíg ettől a címtől meg nem fosztotta a Deadpool.

Gerard Butler és Lena Headey tulajdonképpen a 300-nak köszönhetően indult el a világhírnév felé vezető úton, de ugyanez a film alapozta meg Michael Fassbender karrierjét is, mivel ez volt a színész első nagyköltségvetésű filmje.

Ugyanakkor az, hogy a 300 fogadtatása vegyes lesz, már az is bizonyította, hogy a berlini fesztiválon tartott közönségbemutatón állva tapsolt a közönség, míg a sajtóvetítésen többen fújjoltak és tüntetőleg kivonultak a teremből.

A történészeknek leginkább a történelmi hitelességgel és a perzsák egyoldalú ábrázolásával volt problémájuk. A kritikusok közt volt, aki egyenesen „fasiszta film”-ként aposztrofálta a 300-at, amiért a hősök tökéletes testű, fehér férfiak, míg a perzsák alantas, torz, színesbőrű, rabszolgatartó szörnyetegek.

Irán tetszését sem nyerte el a film, méghozzá annyira nem, hogy egy emberként állt ki a perzsa kultúra ábrázolása, valamint a vélt Irán-ellenes üzenet miatt. Amellett, hogy az Iráni Művészeti Akadémia panaszt tett az ENSZ-nél, még több országban tüntetést is szerveztek a film ellen.

A helyi lapok és kormánytagok azon a véleményen voltak, hogy az USA Hollywoodon keresztül hirdetett kulturális háborút Irán ellen. Snyder elmondta, hogy voltak, akik azzal vádolták, hogy az amerikai kormány pénzelte, hogy elkészítse ezt a propaganda filmet, ám szerinte a 300 nem az, és ő nem is szánta annak.

A filmadaptáció mellett egyébként Miller képregénye is sok kritikát kapott, amiért nagyon lazán kezelte a történelmi eseményeket. Többeknél kicsapta a biztosítékot például az, hogy a spártai harcosokat szinte meztelenül ábrázolta, ahogy Jacques-Louis David klasszicista festményén, Leónidasz Thermopülainál-on is látható, de azt is kifogásolták, hogy a görögöket eláruló Ephialtész olyan torz alakok, hogy szinte szörnyetegnek is lehet nevezni őket.

Még a Watchmen és a V mint vérbosszú alkotója, Alan Moore is kritizálta Millert, amiért a spártaiak tulajdonképpen homoszexuálisoknak nevezik az athéni katonákat, pedig köztudott, hogy a spártai katonák a nőktől elzártan éltek 7-től 30 éves korokig, így természetes volt, hogy az idősebb férfiak a fiatal fiúk közt kerestek szeretőket, tehát kimondottan álszent a képregénybeli spártaiak macsó és homofób sértegetése az athéni katonákkal szemben.

Miller azzal védte a művét, hogy alaposan tanulmányozta a történettudományi munkákat és több helyszínt is felkeresett, de a célja a kortárs mítoszteremtés volt.

A vegyes fogadtatás ellenére egyértelmű anyagi sikert aratott a 300, aminek direkt folytatása a 2014-es A birodalom hajnala, ám az stílusban és rendezésben sem volt méltó a 2007-es elődjéhez.

(Forrás: hu.ign.com)